Ha tömítés, akkor szilikon

A szilikon különféle hézagok közé használható, rendkívül rugalmas, jól szigetelő tömítőanyag, amikből rengeteg különböző kivitel létezik már. Univerzális szilikon, akril bázisú szilikon, szaniter szilikon – melyik micsoda, illetve hol használhatjuk őket? Ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!

Tömítő szilikon típusai

Ahogy azt korábban említettük, a szilikon egyfajta tömítő funkciót lát el, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen helyiségben, milyen céllal használjuk. Funkciók szerint például létezik szaniterszilikon, ami kifejezetten fürdőszobákba vagy nedves, vizes helyeken ajánlott, hiszen a „szaniter” jelzésű sziló penész- és gombagátló ecetes adalékanyagot tartalmaz.

A neutrális szilikon általában üveghez, fémhez vagy tükrökhöz ideális, hiszen a semleges tulajdonsága miatt például nem okoz korróziót a fém anyagokkal való érintkezés során. Ehhez képest az univerzális szilikon majdnem minden típusú – porózus vagy nem porózus – anyagoknál is alkalmazható: beton, tégla, fa, üveg, kerámia és a nem korrodálódó fémeknél egyaránt.

Említésre érdemes még a festhető szilikon, ami egy olyan fehér vagy átlátszó szilikon ragasztó, ami akril bázisú, így száradás után azonnal festhető. A kemencék, kályhák vagy kémények esetében is előfordulhatnak olyan hézagok, amikhez jól jöhet egy szilikon ragasztó – erre a célra lett kifejlesztve a hőálló szilikon.

Hogyan tömítsünk a WC, kád vagy lefolyók környékét szilikonnal 

A munkához szükségünk lesz ragasztószalagokra, takarófóliákra, kaparóeszközökre, illetve a tömítőanyag helyreigazításához valamilyen eszközre – pálcikára, lapos késre, ami éppen kéznél van. Azt fontos tudni azért, hogy a megszilárdult szilikont nehezen lehet csak eltávolítani, ezért célszerű ragasztószalaggal és takarófóliákkal biztosra menni, de a szappanos vizes felületen például nem marad meg a szilikon, ezért ha a felhordott réteg környékét lespricceljük, akkor az ujjunkkal is egyszerűen el tudjuk egyengetni – mindettől függetlenül mégiscsak a szilikon kinyomó és ragasztószalag használatát javasoljuk, hiszen ez a legprecízebb megoldás.

A munkálatok megkezdése előtt célszerű a szilikon tömítő alkalmazási területét alaposan megtisztítani, végül száraz ronggyal áttörölni – ha van régi tömítés, akkor azt is kaparjuk ki! Ezután a kinyomópisztolyt kell kézhez vennünk, és kezdődhet a szilikon kinyomása! Sok kezdő óvatosan szokott bánni a szilikonnal, pedig itt nem szabad spórolni az alapanyaggal, hiszen csak így győződhetünk meg arról, hogy minden résbe eljutott a tömítő. Amennyiben a rés mégis túl nagynak bizonyult, akkor várjuk meg a teljes száradást, majd egy újabb réteget vigyünk fel – a csomagoláson feltüntetett száradási időt mindenképp vegyük figyelembe!

Szilikon eltávolítása

Minden bizonnyal sokan láttunk már elöregedett, berepedezett vagy akár a csempére csöppent anyagmaradványokat, amik valami furcsa oknál fogva mégis ott maradtak. Ez azért lehetséges, mert a sziló eltávolítása egyáltalán nem könnyű feladat. A szilikon anyagszerkezete ugyanis ellenáll a lúgok és savak oldatainak, így a háztartásokban felbukkanó vegyszerekkel nem lehet eltávolítani – csak egy megoldás van erre: a szilikon oldó. Ez a különleges oldószer egy sűrűbb anyag, amit ecsettel kell felvinni az eltávolítandó részre, ami aztán szépen megbontja a szilikon anyagszerkezetét. Természetesen mechanikus úton is nekieshetünk a feladatnak, ebben az esetben szilikon eltávolító késre lesz szükségünk, illetve egy nagy adag kitartásra!

Kövesd a Praktiker a Youtube-on is!