Oldal tetejére

Mire figyeljünk ágaprító vásárlásnál

Ágaprítót mindenképpen ajánlott beszerezni, ha nagyobb kertünk van. Az év során összegyűlő ágakat és gallyakat sokkal egyszerűbb felhasználni vagy tárolni, ha feldaraboljuk egy ágaprítóval. A kerti hulladékot elégetni nemcsak tilos, de környezetszennyező is. Az kiválasztásánál érdemes a teljesítmény mellett a zajszintet is figyelembe venni. Cikkünkben segítünk kiválasztani a kerthez megfelelő ágaprító gépet!

Ágaprító - Praktiker

Ágaprító előnyei az égetéssel és az elszállítással szemben

Sokak számára evidens megoldás az égetés lenne, viszont ahogyan már korábban is említettük ez egyfelől tilos, másfelől pedig igencsak környezetszennyező megoldás. Természetesen a levágott ágak elszállítása vagy elszállíttatása valamennyi anyagi ráfordítással mindenképp jár, ugyanakkor, ha nem tudjuk hasznosítani a végterméket, akkor is jobban járunk az aprítással. Ennek egyszerű oka van: az aprított ágakat és gallyakat szinte légmentesen lehet zsákokba tölteni, így kevesebb helyet foglalnak.

Egy további előnyt még mindenképp érdemes megemlíteni: a nedves, frissebb ágakat elégetni nem a legkönnyebb feladat, egy hengerkéses ágaprítónak viszont a nedves ágak darabolása sem okoz gondot. Amennyiben tavasszal vagy nyáron kezdünk bele a gallyazásba és egyéb kerti munkákba, akkor végképp jól jöhet egy ágaprító! A Praktiker kínálatában már kifejezetten olcsó ágaprítókat is lehet találni, például az Expert 2900-as modellt.

Késes vagy hengeres ágaprítót vegyünk?

Rövid tájékozódás után szinte mindig ez az első felmerülő kérdés, hiszen az ágaprító működése szerint ez a két fő típus létezik: maróhengeres ágaprító, illetve forgókéses. A harmadik típus a kardános ágaprító, ez viszont már komolyabb szerkezet, ami egyértelműen túlmutat az otthoni használaton, így a kardánhajtású és benzines ágaprítók felépítésébe és részleteibe jobban nem is mennénk bele.

A fő kérdés tehát ez: mennyit és mire használnánk elektromos ágaprítónkat? A késes daráló valamivel zajosabb, különösen akkor, ha már nem tökéletesen éles a kés. A zúzó- vagy maróhengeres lassabban dolgozik, nem vágja, hanem inkább töri az ágat. Természetesen a növényi részek szárazságtartalmától is függ, hogy mennyire megy flottul a munka, amennyiben nem teljesen száraz a faanyag, akkor előfordulhat, hogy egy-egy gyors tisztítás erejéig meg kell állni. Az viszont mindentől függetlenül alapszabály, hogy a teljesítmény és a vágási átmérő legyen az első, amit szemrevételezünk!

A maróhengeres vagy fogaskerekes ágaprító esetében a fogaskerék tulajdonképpen csak az ág behúzására szolgál, így ez sok energiát meg tud nekünk spórolni, hiszen a késes ágaprítók esetében általában egyesével kell betolni az ágakat, amikről előtte már lenyestük a kisebb, elálló gallyakat. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy maga az előkészület, valamint az aprítóba való adagolás is nagyobb odafigyelést igényel az egyszerűbb, késes ágaprító modellek esetében.

Mihez kezdjünk a végtermékkel?

Sokan csak mulcsozó gépként hivatkoznak az ágaprítókra, hiszen a végtermék az úgynevezett mulcs, ami korántsem egy haszontalan dolog. Az egész ágak tulajdonképpen csak elszállításra alkalmasak, a mulcs ezzel szemben értékes alapanyag! Használhatjuk akár fenyőkéreg helyett is a földön szétterítve, így megakadályozhatjuk a gyomnövények terjedését, illetve nedvesen tarthatjuk a talajt vele egy esetleges ültetésig. Amennyiben pedig sikerült szépen, apróra darabolni az ágakat, akár komposztba is tehetjük, így garantáltan nem vész kárba az a sok tápanyag, amit a fa a hosszú hónapok során kinyert a talajból – így járulhat hozzá az aprító gép kertünk természetes körforgásához!

Kövesd a Praktikert a Facebookon is!

Hasznos volt ez az oldal?