A paprikamag ültetése és csíráztatása

A paprika termesztése során a helyes magvetés a legfontosabb feladat, hiszen a paprikamag ültetése alapozza meg a későbbi eredményeket! A paprikatermesztés egyáltalán nem bonyolult, azonban van néhány fontos szempont, amire figyelni kell, ha csinos paprikapalántákat szeretnénk nevelni. Összegyűjtöttük azokat a kulcsfontosságú tudnivalókat, amiket mindenképp érdemes tudni, mielőtt belevágunk a paprikamagok vetésébe!

Hogyan kezdjünk neki?

Egészséges és zamatos paprikákat hazánkban legkönnyebben palántázással nevelhetünk. Mivel a paprika meleg helyről származik, különösen kényes a hőmérséklet-változásra és a fényre, ráadásul kizárólag fagymentes talajban képes fejlődni.

Ennek megfelelően a paprikatermesztés folyamata az alábbiak szerint alakul:

1. A paprikamagok elvetése, lehetőleg beltéren.
2. Kelés, csíráztatás fűtött helyiségben.
3. Palánták előnevelése virágcserépben, pohárban vagy tápkockában.
4. A virágzás kezdetekor a palánták átültetése magaságyásba vagy szabadföldbe (amennyiben a talajmenti fagyok már elmúltak).

A vetéshez, keléshez szükséges feltételek

A paprikamag ültetésekor a leglényegesebb feladat, hogy biztosítsuk a megfelelő feltételeket a növekedés számára: a paprikamag keléséhez megfelelő hőmérsékletre, táptalajra és páratartalomra van szükség, a későbbiekben a palánták számára pedig elegendő fényt és növényvédelmet kell nyújtani.

Paprikát könnyen nevelhetünk balkonkertben és virágládákban is, nem feltétlen van szükség szabadföldre hozzá! Az alábbiakban megnézzük alaposabban, hogy pontosan milyen szempontokat kell figyelembe venni a termesztés során!

1. A magvetés időpontja

A paprikamag ültetésének időpontját két fontos tényező befolyásolja:

• függ a kiültetés tervezett időpontjától,
• illetve a palántanevelés módjától.

A kiültetés időpontja

Magyarországon általában 7 és 11 hét közé tehető a paprika tavaszi palántanevelési ideje, tehát ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az elültetett magokból lombleveles palántákat neveljünk, amiket aztán kiültethetünk. Így a magvetés időpontját ahhoz mérten érdemes tervezni, hogy mikor szeretnénk átültetni a palántákat a végleges helyükre.

A palántanevelés módja

Fűtetlen fóliás, illetve szabadföldi termesztés közül választhatunk, ha paprikákat szeretnénk nevelni a kertünkben.

1. A fűtetlen fóliás termesztéshez a vetés időpontja február közepe, így a kiültetésre április közepén vagy végén kerül sor.
2. A szabadföldi kiültetéshez a vetést március első harmadára javasolt időzíteni, ebből fakadóan pedig a palántákat május közepén ültethetjük ki a kertbe. Nagyon fontos, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy a palántákat csak a fagyok elmúltával lehet szabadföldbe helyezni!

2. A paprikamag ültetéséhez szükséges körülmények

A magvetést semmiképp nem szabad siettetni, mivel a paprika fejlődéséhez megfelelő körülményekre van szükség, amiket legkönnyebben mesterséges módon állíthatunk elő. Már a kezdetekben meleg helyen kell tartani az elültetett paprikamagokat, ezért mindenképpen fűtött helyiségbe kell tenni őket. Így éjszaka és nappal is könnyen biztosíthatjuk a fejlődéshez szükséges egyenletes hőmérsékletet. A csírázáshoz legalább 22-25 fokra, illetve elegendő fényre, magas páratartalomra és rendszeres locsolásra van szükség.

3. Fontos a palántanevelő közeg

A paprikamag kelésénél kulcsfontosságú a megfelelő palántanevelő föld! Tápanyagban gazdag, levegős és jó nedvességmegtartó közeget kell biztosítani a palántáknak, illetve érdemes ügyelni arra is, hogy semmilyen kórokozó vagy kártevő ne jusson a magok közelébe, hiszen ezek teljesen megsemmisíthetik a palántákat!

A steril tőzegalapú közegek a legkedvezőbbek a paprika számára, de akár mi magunk is összeállíthatjuk a palántaföldet: komposztra, homokra és megfelelő kerti talajra lesz szükségünk hozzá.

A magvetés pontos menete, a csíráztatás lépései

1. Másfél-két cm mélyen vessük el a magokat!

A paprikamagokat fűtött helyiségben tálcába, tejfölös pohárba vagy cserépbe helyezzük el, és legalább 1,5-2 centiméter mélyen rejtsük el a föld alá. A vetés előtt egy éjszakán át áztassuk vízbe a magokat, hogy a kelés folyamatát meggyorsítsuk és biztonságosabbá tegyük.

A palántanevelő föld néhány fokkal hűvösebb is lehet, mint a levegő, ezért érdemes egy kelesztő kamrát kialakítani a paprikamagok számára. Ezt könnyen kivitelezhetjük fóliával vagy üveglappal: kellő páratartalom és optimális meleg alakul így ki, azonban fontos, hogy gyakran szellőztessük. A takarást az első csírák megérkezése után mindenképp el kell távolítani, nehogy megnyúljanak a palánták.

2. Kelés után gondoskodjuk a elegendő fényről!

A kelést követően a palántáknak rendkívül sok fényre és minimum 22-25 fokra van szükségük a fejlődéshez. Mivel a palánták akár 12-14 óra fényt is igényelhetnek, ezért érdemes például a konyhaablakba tenni őket vagy mesterségesen előállítani a világítást. Ha kevés fény éri a fejlődésben lévő paprikát, akkor a palántanevelés ideje jelentősen elhúzódhat, illetve nyurga és gyenge palántákat kaphatunk.

3. Ültessük át a palántákat!

Amikor a palánták már sűrűn nőnek egymás mellett, át kell őket ültetni egyesével másik cserépbe vagy pohárba. Az átültetés után fontos a rendszeres öntözés, de mindig ügyeljünk arra, hogy a palánta levelét és szárát ne érje víz! Emellett lényeges a folyamatos tápanyag-utánpótlás is, figyeljünk, hogy bármilyen hiánytünet (pl. sárgásodás, száraz levelek) jelentkezik-e a palántákon.

4. Kiültetés előtt kezdjük “edzeni” a paprikapalántákat!

Mivel a kinti körülmények nagyon eltérnek a korábban megszokottaktól, ezért a palántákat hozzá kell szoktatni a kültéri viszonyokhoz, fel kell őket készíteni a kiültetésre. Gyakorlatilag 1-2 héten keresztül “edzeni” kell a palántákat a kinti körülményekhez. Ez azt jelenti, hogy először 1 órára, utána már egy délelőttre, végül pedig egy teljes napra ki kell tenni őket a levegőre. Ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor a paprikákat a hidegebb hőmérséklet és a kevesebb fény miatt komoly sokk érheti, így pedig akár tönkre is mehetnek.

5. Ültessük ki a paprikát!

A paprikapalántákat egymástól legalább 20-30 centiméterre kell elhelyezni a földben, és négyzetméterenként legfeljebb 8-15 tő ültetése javasolt. Mindez persze függ a paprika fajtájától is, hiszen típustól függően különböző méretűre nőnek meg. A kiültetéskor érdemes szem előtt tartani, hogy ne legyenek összezsúfolva vagy egymáshoz túl közel a tövek, ugyanis így a különféle betegségek is sokkal könnyebben kialakulhatnak és átterjedhetnek. A kiültetés után kifejezetten ügyelni kell a megfelelő tápanyag-utánpótlásra, mert a paprikának rendkívül magas a tápanyagigénye.

Paprikamag ültetése szabadföldbe: ajánlott-e?

Persze a paprikamagokat akár közvetlenül szabadföldbe is ültethetjük, azonban ilyen esetben rendkívül fontos, hogy tavasszal minél később vessük el a magokat. A szabadföldi magvetést legkorábban április végére vagy május elejére érdemes időzíteni, hogy semmiképp ne fussunk már bele egy hirtelen jött talajmenti fagyba, mert ilyen helyzetben a palánták nagyon könnyen megfagyhatnak és akár el is pusztulhatnak. A szabadföldi vetés esetében viszont sokkal később számíthatunk termésre, hiszen a 7-11 hetes palántanevelési időszakot így is ki kell várnunk. Épp ezért érdemes inkább megfontolni a beltéri magvetést és csíráztatást.