Hasznos tudnivalók a kismegszakító bekötése előtt

A megfelelő és biztonságos elektromos hálózat működéséhez kiemelten fontos a kismegszakító bekötése. De pontosan mit is kell tudni a kismegszakítókról? A legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze a témában!

Miért fontos a kismegszakító? 

A kismegszakító legfőbb feladata a hálózat megfelelő működésének biztosítása: a műszaki berendezések, az elektronikai eszközök, a háztartási gépek épségéért felel az elektromos túlterheléssel szemben. Egy esetleges zárlat vagy túlfeszültség fennállásakor azonnal lekapcsolja az áramot a problémás áramkörön, így megóvja az eszközök károsodását és legfőképpen az embereket az áramütéstől.

Tudtad, mi a különbség a kismegszakító és a biztosíték között? Mindkettő rövidzárlat és túláram ellen véd, de a biztosíték csak egyszer használható, mivel kiolvad a benne lévő a fémszál. Így szakítja meg a túlterhelt áramkört. Utána cserélni kell. A kismegszakító ugyanazt a funkciót látja el, mint a biztosíték, de ezt vissza lehet kapcsolni leoldás és a zárlat megszüntetése után. Nem szükséges cserélni.

Az elektromos túlterhelés és zárlat során nemcsak a gépek mehetnek tönkre, hanem a falban futó elektromos kábelek is. A vezetékek felhevülnek és a szigetelésük megolvad, ami nemcsak tönkreteheti az eszközöket, de akár tüzet is okozhat.

A kisfeszültségű megszakító másik fontos szerepe a védelmen kívül, hogy a háztartás áramköreit képes elkülöníteni egymástól, ennek köszönhetően például az egyes konnektorok, a gépek és a lámpák külön-külön áramkörön működhetnek, így megelőzhető a túlterhelés.

A kismegszakító működése röviden 

A kismegszakító egy úgynevezett bimetál segítségével képes lekapcsolni a hálózatot elektromos túlterhelés során. Ezt hőkioldásnak nevezik. Az átfolyó áram nagyságától függ a kioldás: ha a névlegesnél nagyobb az áramerősség, akkor az felmelegíti az ikerfémet, amely kimozdul a helyéről, így a kapcsoló működésbe lép és lekapcsolja az áramkört a hálózatról.

Ha zárlat alakul ki a hálózatban, akkor az elektromágnes indítja be a kapcsolót. A kialakuló villamos ív kioltását is képes biztonságosan megoldani, ugyanis tartalmaz egy deion lemezes ívoltó kamrát, ahol a villamos ív képes kihűlni.

A kismegszakítóval az áramkörök akár manuálisan is kezelhetőek. A kismegszakító nagy előnye a korábbi biztosítékokkal szemben, hogy nem kell azonnal kicserélni a túlterhelés után.

Milyen típusú kismegszakítók léteznek? 

Több típusú kismegszakító is található a piacon, amelyeket elsősorban a felhasználási területtől függően különböztetjük meg egymástól. Emellett pedig különbséget teszünk az egyes típusok között

• a névleges áram
• a névleges feszültség
• a pólusszám
• a kioldási karakterisztika
• és a névleges megszakítási képesség mentén.

Mi az a kioldási karakterisztika? 

A kioldási karakterisztika megmutatja, hogy a névleges áram pontosan hányszoros túlterhelése esetén lép életbe az elektromágneses kioldó a kismegszakítóban. A különböző kioldási karakterisztikák különféle eszközök megóvásában nyújthatnak segítséget.

• A B kioldási karakterisztika a névleges áram 3-5-szörösére van beállítva. Általában elektromos vagy indukciós tűzhelyekhez, elektromos fűtőkészülékekhez vagy bojlerekhez használják.
• A C kioldási karakterisztika esetében a kismegszakítót a névleges áramértéket 5-10-szeresére kalibrálják. Többek között mosógéphez, mosogatógéphez, klímaberendezéshez, szagelszívóhoz, mikrohullámú sütőhöz, tévéhez és hűtőhöz használják.
• A D kioldási karakterisztika a legritkább típus a háztartásokban, ugyanis inkább ipari környezetben alkalmazzák. Ez a típus a névleges áramérték 10-20-szorosa esetén old ki.

A kismegszakító bekötése 

A kismegszakító két irányból is beköthető, így az alsó és a felső csatlakozó felől is végezhető a bekötés. Bizonyos típusokon LOAD (kimenet, fogyasztó felé) és LINE (bemenet, fázis felől) feliratok találhatóak, ezek viszont előre megszabják a bekötés irányát.

A fenti paraméterek (névleges áram, névleges feszültség, pólusszám, kioldási karakterisztika, névleges megszakítási képesség) szerint történik a kismegszakító bekötésének a menete és a megfelelő biztosíték kiválasztása.

A kismegszakító bekötésének módját legkönnyebben egy villamossági szakember képes meghatározni. Nagyon fontos, hogy a villanyszerelés nem játék, ezért mindenképpen villanyszerelő segítségét kell kérni a feladatban.

Milyen kismegszakítót vegyek otthonra? 

Otthoni használatra általában 6 és 25 Amper közötti névleges áramú kismegszakítót érdemes beszerezni. A társasházak esetén sokszor akár 125 Amperes kismegszakító is elkellhet.

Általánosságban igaz, hogy

• ha a világítás vagy a konnektorok áramköreit szeretnénk védeni, akkor a B kioldási karakterisztika javasolt,
• ha elektromos készülékekről van szó, akkor a C kioldási karakterisztika lesz a befutó

A vásárlás előtt érdemes kikérni egy villanyszerelő szakember véleményét, aki személyre szabottan tud választ adni a kérdésre. Sőt nemcsak a kismegszakító kiválasztásában, hanem a bekötéshez szükséges egyéb villanyszerelési anyagokban (vezetékek, lakáselosztó szekrények) is segítséget fogsz kapni tőle.

Mikor kell cserélni a kismegszakítót? 

Habár szerencsére nem kell minden túlterhelés után kicserélni a kismegszakítót, mint a régebbi biztosítékokat, azonban ennek az eszköznek is van egy előre meghatározott élettartama. Bizonyos idő után a kismegszakító úgymond megfárad, így nem képes 100 százalékosan működni. Ilyenkor megeshet, hogy túlterhelés nélkül is magától lekapcsolja a hálózatot.

Általában 7-8 évente érdemes modernizálni és egy újabb kismegszakítót bekötni. Emellett érdemes a kismegszakítót akkor is cserélni, ha

• a ház elektromos rendszerét bővítik, cserélik,
• a háztartás energiaigénye jelentősen megnő.

A kismegszakítók esetében előfordulhat, hogy nem lehet visszakapcsolni a kioldás után. Ilyenkor lehet, hogy zárlat alakult ki az eszközben, sőt akár a kábelek szigetelése is károsodhatott. Rendkívül fontos, hogy a kismegszakító visszakapcsolását nem szabad erőltetni, hanem először mindig a probléma forrását kell megkeresni.

Időnként megeshet, hogy a kismegszakító zúgni kezd, amely utalhat arra, hogy az eszköz a végét járja és cserére szorul. De annak is lehet a jele, hogy meglazult egy kötés, vagy a hálózatban módosultak a terhelési viszonyok, például valamilyen újabb elektronikai eszköz beszerzése után. Ebben az esetben is fordulj szakemberhez!

Az elektromos hálózattal való munkákhoz mindig szükséges szakembert hívni, nem szabad és nem is érdemes megspórolni ezt a kört. Megfelelő tudás nélkül semmiképp ne állj neki egyedül a villanyszerelési feladatoknak! Ebből kifolyólag a kismegszakító bekötéséhez vagy cseréjéhez is minden esetben kérj szakvéleményt egy hozzáértő szakértőtől, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan és pontosan milyen típusú szerkezet kerül a hálózatba.