Mi komposztálható? És mi nem?

A komposztálás olcsó és környezettudatos módja a kerti és a konyhai hulladékok újrahasznosításának, azonban az, hogy mi komposztálható és mi nem komposztálható nem mindig teljesen egyértelmű. Ebben segítünk most! Cikkünkben összeszedtük, hogy mi mehet a komposztra, és mi az, amit semmiképp ne tegyünk rá!

Mi az a komposztálás?

A komposztálás lényegében a szerves hulladékok lebomlási folyamatát foglalja magában: a kertben és a háztartásban található szerves anyagok oxigén jelenlétében elkorhadnak és humusszá alakulnak. A folyamatban mikroorganizmusok és különböző életformák (gombák, férgek, földigiliszták, csigák) is részt vesznek. A végtermék egy tápanyagban gazdag szervesanyag-forrás, ami gyakorlatilag természetes trágyaként használható fel a kerti munkák során.

Az érett komposzt földszerű, morzsalékos anyag, sötétbarna színű és szagtalan. A komposzt hatékony és olcsó talajjavító módszer: a talaj felső rétegébe keverve a növények számára megfelelő tápanyag-utánpótlást biztosít. A talajjavítás mellett felhasználhatjuk például talajtakaráshoz, mulcsozáshoz és új ágyások létrehozásához is.

Mi kerülhet a komposztba?

A komposztálás egyáltalán nem nehéz vagy megerőltető kerti munka, viszont pontosan tudni kell, hogy mi komposztálható és mi nem. Nézzük mit is tartalmazhat a komposzt!

Konyhai, háztartási hulladékok

• Gyümölcsök és zöldségek maradékai (héjak, levelek, csutkák): kitűnő vitaminforrást jelenthetnek a komposzt számára - fontos, hogy mossuk meg őket, mert sokszor vegyszerrel kezelik őket, amely káros lehet a komposzt számára.
• Őrölt kávé, kávézacc, kávéfilter: sok kávéfilter papírból készül és jelzik a csomagoláson, ha komposztálható, ezek is kitűnő tápanyag-utánpótlást biztosítanak.
• Teafű, teafilter: mielőtt a komposztra dobnánk, fontos utánanézni, hogy a filter nem tartalmaz-e műanyagot!
• Tojáshéj: rengeteg kalciumot tartalmaz, ami remek tápanyagforrás a talaj számára. Összetörve, apró darabokban, felaprítva lehet komposztálni, ezzel segíthetjük a gyorsabb lebomlást.
• Vegyszermentes kartonpapír: a ragasztószalagokat, illetve egyéb fémes vagy műanyag maradványokat teljes mértékben el kell távolítani róla a komposztálás előtt.
• Konyhai papírtörlő, zsebkendő: a barna, fehérítetlen típusokat nedves állapotban bátran komposztálhatjuk, kivéve ha olajjal, zsírral vagy vegyi anyagokkal szennyezettek.
• Kenyér, tészta: főleg, ha már száraz, akkor bátran rátehető a komposztra, viszont az élelmiszert mindig mélyen forgassuk bele a komposztba, hogy elkerüljük a különböző nem kívánatos állatok, kártevők megjelenését.

Kerti hulladékok

• Fertőzésmentes zöldhulladék: mindenképp figyelni kell arra, hogy semmiképp ne legyen gombás vagy egyéb fertőzés a zöldhulladékon, mert a komposztot is megbetegítheti.
• Növényevő állatok ürüléke: hörcsög, csirke, nyúl, ló, tehén, kecske trágyája mehet a komposztra.
• Vegyszermentes fűrészpor, faforgács: bármilyen faaprólék, ami nem kezelt fából, festékkel vagy egyéb bevonattal rendelkező fából származik.
• Gyomnövények: arra kell odafigyelni, hogy csak és kizárólag virágtest nélküli vagy virágzás előtt álló gyomokat lehet a komposztra tenni.
• Avar: a lehullott falevelek is bátran komposztálhatóak, viszont a diólevelet és az olajos örökzöldek tűleveleit külön kell gyűjteni, mert a komposztra nézve káros anyagokat tartalmaznak.
• Hamu: kis mennyiségben a vegyszermentes fahamut is felhasználhatjuk.

Mi nem mehet a komposztba?

Általánosan érvényes elv az, hogy a szervetlen anyagok, a vegyszerezett növények és a húsfélék tilosak a komposztáláskor. Nézzük, ezeken kívül mi nem komposztálható még!

Ágak, fatörzsek

A nagyobb méretű faágak és fatörzsek rendkívül sok idő alatt bomlanak le, ezért nem érdemes komposztálni őket. A diófalevél, a vadgesztenye lombja, a fenyőlevelek és az olajos ágú növények is károsak lehetnek a komposzt számára, mivel növekedésgátló anyagokat tartalmaznak.

Beteg vagy fertőzött növények

A kártevők és kórokozók által fertőzött növényeket, virágokat semmiképp ne rakjuk a komposztra, mert a komposzt is megfertőződhet és teljesen tönkremehet.

Virágzó gyomnövények, gaz

A virágzásban lévő gyomokat soha ne tegyük a komposztra, mert a virágmagok így bekerülhetnek a komposzt földjébe és amikor a trágyát a későbbiekben felhasználjuk, a gyomnövényt is elterjeszthetjük a kertben.

Húsevő állatok ürüléke

A húst fogyasztó háziállatok ürülékét nem lehet komposztálni, mert olyan kórokozókat vagy parazitákat tartalmazhat, amelyek komoly betegségeket, fertőzéseket okozhatnak. Ide tartozik a macskaalom is.

Vegyszerrel kezelt zöldségek, gyümölcsök

A vegyszerrel kezelt vagy szennyezett zöldhulladék semmiképp ne kerüljön a komposztba. Épp ezért a külföldről származó gyümölcsök és zöldségek komposztálása sem ajánlott, mivel a pontos termesztési és származási helyük sokszor ismeretlen. Csak abban az esetben tegyük a komposztba a gyümölcsöket és zöldségeket, ha a származásuk ismert és megfelelő bio tanúsítvány szerepel rajtuk.

Húsmaradékok

Hús, csont, állati zsírok és főzött konyhai maradék ne kerüljön a komposztra, mert sok idő alatt bomlanak le, illetve könnyen büdössé válnak, odavonzzák a kártevőket és az állatokat.

Tejtermékek

A különféle tejtermékek, mint a tej, a sajt és a vaj komposztálása nem javasolt, mert könnyen vonzzák a kerti állatokat, rágcsálókat és kártevőket.

Olaj

A főzőolaj könnyen tönkreteheti a komposztot, ráadásul jelentősen lassíthatja a komposztálást.

Péksütik

A különféle édes és sós péksütemények rendkívül csábítóak az állatok és a kártevők számára, ezért kerüljük a sütemények komposztálását.

Szén hamu

Habár a fahamu komposztálható, a szén egyáltalán nem, mivel kátrányt tartalmaz, amely rendkívül káros a komposzt számára. A hamu mellett koszt és homokot se tegyünk a komposztra.

Kezelt papír, fa

Nem komposztálható semmilyen vegyszerrel kezelt fa, illetve bevont vagy fényes papír (pl. magazin, újság, képeslap, csomagolópapír, névjegykártya) sem, mert a növények és a talaj számára mérgező vegyi anyagokat tartalmazhatnak.

Szennyvíz

A szennyvíz újrahasznosítása komposzt formájában nem lehetséges, mivel az összetétele kétséges, nehezen azonosítható, nem tudhatjuk, hogy milyen háztartási vegyszereket tartalmazhat.

Higiéniai termékek

A személyes higiéniai termékek teljes mértékben tilosak, a komposztba kerülve komoly egészségügyi kockázatot okozhatnak. Ide tartoznak például az emberi vérrel érintkezett termékek, a pelenkák, a törlőkendők.

Szervetlen anyagok

A különféle szervetlen anyagok, a műanyag, a fém, az alumínium, az üveg nem lebomló anyagok, ezért semmiképp nem szabad a komposztba rakni őket, inkább a szelektív kukába dobjuk ki ezeket.

Mire kell figyelni a komposztálásnál?

Ha saját komposztálót építenénk, akkor van még néhány fontos tudnivaló, amit érdemes szem előtt tartani.

• Komposztáló helye: a kertben az árnyékos, félárnyékos helyszín az ideális a komposzt számára, ami nem túl nedves és nem túl száraz.
• Elegendő oxigén: a komposztnak oxigénre van szüksége a szerves anyagok lebontásához, ezért fontos, hogy szellős maradjon mindig, elegendő levegőhöz jusson. Ezt azzal tudjuk segíteni, ha néhány havonta átforgatjuk a komposztot.
• Megfelelő nedvességtartalom: figyelni kell arra, hogy a komposzt ne legyen túl vizes, mert könnyen rothadásnak indulhat. Ha viszont túl száraz, akkor a komposztálási folyamat megakad, ezért például nagy szárazság esetén érdemes meglocsolni a komposztot.
• Alapanyagok: a felaprított zöld (pl. friss fű, ételmaradékok, konyhai hulladék) és barna (pl. száraz levelek, gallyak) hulladékokat 3:1 arányban kell hozzáadni a komposzthoz. A barna hozzávalók magas széntartalmúak, a zöldek pedig nitrogénban gazdagok.
• Élőlények, mikroorganizmusok: a komposztban lévő életformák és mikroorganizmusok rendkívül hasznosak, segítik a komposztálás folyamatát, a szerves anyagok lebontását.
• Türelem és idő: a komposztálás nem egy gyors folyamat, körülbelül 1 évet vesz igénybe, ha minden szabályt megfelelően betartunk.

A komposztálás előnyei

A komposztálás során a háztartásban keletkezett zöldhulladékot környezetkímélő módon tudjuk újrahasznosítani, ezzel a szerves anyagokat körforgásban tarthatjuk. Gyakorlatilag a komposztálás a legegyszerűbb módja a szerves hulladék újrahasznosításának.

Miért is érdemes komposztálni?

• Jóval kevesebb szemetet termelhetünk, ami akár 20-30%-kal kevesebb hulladékot jelenthet.
• A komposztálás környezettudatos hulladékgyűjtést tesz lehetővé, ami által környezetbarát módon élhetünk: visszaforgathatjuk a saját magunk által termelt szerves hulladékot.
• A kerti hulladékot nem szükséges elégetnünk, így sokkal tisztább marad a levegő, nem keletkeznek káros anyagok és füst sem.
• Nincs szükség műtrágya felhasználására, hiszen a komposzt tökéletes alternatívát nyújt a trágyázásra és a tápanyag visszapótlására.
• Teljes értékű, folyamatos és egyenletes tápanyagforrásként szolgál a növények, a konyhakert és a talaj számára.
• Javítja a talaj minőségét, hő- és levegőgazdálkodását és tápanyagtároló képességét.
• Fokozza a növények ellenálló képességét a különböző kártevőkkel és kórokozókkal szemben.
• Segíti a talaj biológiai aktivitását: a mikroorganizmusok és a különféle életformák számára kedvező feltételeket alakít ki.
• Védi a talajt a porosodástól, a kiégés lehetőségétől és az eróziótól is.