Mikor és hogyan kell metszeni, kötözni a málna hajtásokat?

Nem kérdés, hogy a mézédes málna a kert egyik igazi gyöngyszeme. Cikkünkben végigvesszük a málna gondozásának legfontosabb tudnivalóit, alaposan áttekintjük a málna metszésének folyamatát és a málna kötözésének metódusát.

Milyen környezetre van szüksége a málnának?

A málna (Rubus idaeus) hazánkban őshonos erdei gyümölcs, amely fajtától függően májustól egészen augusztusig terem. Az ültetésekor érdemes szélvédett, félárnyékos helyet keresni számára, ugyanis ezeken a helyeken érzi a legjobban magát a kertben. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli, ám a meszes vagy a homokos földet, illetve a talajvizet kifejezetten nem szereti.

A vízigénye igen magas, és mivel a gyökérzete a talajhoz közel helyezkedik el, ezért rendszeres locsolást igényel. A málnabokor környékén a gyomnövények hajlamosak elszaporodni, ezért erre a területre különösen érdemes figyelni, ugyanis a kártékony gyomok könnyen elszívhatják a málna elől a hasznos tápanyagokat és a vizet is.

A málna gondozása szerencsére nem igényel túl sok energiát, azonban van néhány fontos alapszabály, amit be kell tartani ahhoz, hogy nyáron ízletes gyümölcsöket ehessünk.

A málna metszése

A málnabokor számára az évenkénti metszés gyakorlatilag nélkülözhetetlen. Tehát a letermett vesszők metszése az egyik olyan feladat, amellyel mindenképp terveznünk kell, ha málnabokrokat ültetünk a kertbe. A metszéssel nemcsak formára alakíthatjuk a bokrot, de a növekedését, a megújulását is jelentősen segíthetjük. A metszésnek köszönhetően képesek az új hajtások megindulni, végső soron pedig termést hozni.

Egyszer termő vagy folytontermő málnabokrunk van? 

A málna metszésének időpontja és folyamata attól függ, hogy milyen típusú málnával állunk szemben. Alapvetően két fő típust különböztetünk meg: a málna lehet egyszer termő vagy kétszer termő (folytontermő málna).

A málna színe árulkodik arról, hogy milyen típussal is van dolgunk:

• a sárga színű málnák biztosan kétszer termők,
• a fekete és a bíbormálna egyszer termők,
• a piros málna pedig lehet egyszer vagy kétszer termő is. Ha a nyári időszaktól egészen októberig, a fagyok beköszöntéig szüretelhető, akkor biztosan kétszer termő (más néven folyton termő) málna.

Típustól függetlenül igaz a málnára, hogy a málnavesszők maximum két évig életképesek: a vesszők az első évben tőről hajtanak ki, majd áttelelnek. Ezt követően a második évben újra hoznak gyümölcsöt, ám miután már letermett a termés, többé ezeken a vesszőkön nem képesek újra hajtást hozni.

Az egyszer termő málna az első évben csak sarjhajtásokat hoz, ezeken az első szezonban még nem terem gyümölcs. A következő évben viszont az előző nyáron növesztett vesszőkön jelennek majd meg az édes málnák. Ezzel szemben a kétszer termő málna az előző, illetve az adott évben hajtott vesszőkön is képes gyümölcsöt hozni.

Az egyszer termő málna metszése 

Az egyszer termő nyári málna egy hullámban, általában júliusban terem. A szüret után kerül sor a málnabokor metszésére. Ilyenkor a letermett vesszőket teljesen tövig vissza kell vágni, tehát a talaj szintjéig le kell metszeni a vesszőket. A fiatal, nyáron kihajtott vesszőket nem szabad visszavágni, ugyanis ezek fogják a következő évben a gyümölcsöt hozni.

Arra érdemes törekedni, hogy körülbelül 10-12 hajtást hagyjunk a bokrokon. Ha ennél több hajtás marad, akkor a málnabokor túl sűrű lesz, így nehezebben lehet majd karbantartani. A metszés, a növényvédelem és a szüretelés is nehézkesebb lesz a következő évben.

A folytontermő málna metszése

A folytontermő málna metszése egy kicsit összetettebb, mint az egyszer termőké, de nem kell megijedni, mert egyáltalán nem bonyolult ez sem! A folytontermő málnabokrokat évente két alkalommal ősszel és tavasszal/nyáron kell metszeni, ugyanis ahogy a neve is sugallja két alkalommal is hoznak termést. A kétszer termő málnák az első idényük őszén az új vesszők csúcsán vagy felső harmadán hoznak málnákat, a második idényük tavasszal következik, amikor is oldalirányban elágaznak és a vessző alsó kétharmadán teremnek gyümölcsöt. Ennek mentén kell majd metszeni is.

A szüretelést követően a metszés tehát attól függően történik, hogy milyen vesszőről van szó. Az első idényben a letermett vesszőknek csak a végét vágjuk le: addig a pontig metszük le a hajtást, ahol a gyümölcsök voltak. Ez legtöbbször körülbelül 1-1.2 méter magasságban van. A megmaradt részeken a következő idényben teremnek majd az új gyümölcsök. A második idényben a letermett vesszőt teljesen tövig vissza kell vágni hasonlóan, mint az egyszer termő málnáknál. A folytontermő málnára is igaz az, hogy 10-12 sarjat érdemes hagyni a bokrokon.

Érdemes tudni, hogy a levágott vesszőktől minél hamarabb meg kell szabadulni, ugyanis különféle kártevők és kórokozók telepedhetnek meg rajtuk, amelyek könnyen megfertőzhetik a kerti növényeket. Ilyen esetben nem tanácsos komposztálni sem a levágott szárakat, mert a gombás vagy egyéb fertőzés a zöldhulladékon a komposztot is megbetegítheti. Zöldhulladékot sok esetben és helyen nem engedélyezett, ezért igényelhetjük annak elszállítását. Előtte érdemes lehet ágaprítóval ledarálni.

A metszéshez használt eszközök 

A málna metszéséhez mindössze egy kényelmes kerti kesztyűre, egy éles metszőollóra és egy vödörre lesz szükség.

• A kesztyű azért javasolt, mert a málnabokrok igen szúrósak, a tövisek könnyen megszúrhatják az embert.
• A metszőolló vásárlásánál arra érdemes figyelni, hogy a zárja középen helyezkedjen el, mert így akár egy kézzel is lehet kezelni. Lehetőleg úgy vegyünk metszőollót, hogy előtte a boltban kézbe fogtuk!
• A vödörre csak praktikussági szempontból van szükség, ugyanis könnyen gyűjthetjük benne a levágott vesszőket. De használhatunk helyette például talicskát is.

A málna metszését követően a kerti szerszámokat mindenképp érdemes fertőtleníteni, mert ha a bokor esetleg fertőzött volt, akkor a metszőollóval vagy a kesztyűvel könnyen elterjeszhetjük a betegséget a kertben. Fertőzésre gyanakodhatunk, ha elváltozásokat, foltokat látunk a leveleken vagy a vesszőkön.

A málna kötözése 

A málna gondozása során a másik fontos teendő a metszés mellett a málna kötözése. Ez a növény vitathatatlanul folyamatos támasztékot igényel, hiszen ha nem tartjuk karban a málnabokrokat, akkor rendkívül gyorsan el tudnak terjedni a kertben, kifejezetten rendezetlen összképet keltenek. Emellett a fiatal, friss hajtások egyenesen igénylik a megtámasztást, mivel nélküle könnyen el- vagy letörhetnek.

Hogyan építsünk támrendszert a málnának? 

A támaszték legegyszerűbben karók és drótok segítségével alakítható ki, gyakorlatilag málnalugasokat kell létrehozni. Néhány méterenként verjünk le a földbe erős karókat, majd ezek közé 2-3 sorban fém- vagy műanyag huzalt feszítsünk ki. Ezekhez a drótokhoz rögzíthetjük a málnavesszőket. A drótokat akár duplán is kihúzhatjuk, így kötözés nélkül is bebújtathatjuk közéjük a hajtásokat. A bokrok növekedésével a támrendszert is folyamatosan bővíteni kell, méghozzá felfelé növekvő irányban.

Látható, hogy a málnák gondozása nem túl bonyolult kerti munka, azonban a mézédes termések érdekében a rendszeres öntözést, a metszést és a kötözést nem lehet megúszni. Ügyeljünk arra, hogy a szüretelés után minél hamarabb sort kerítsünk a letermett vesszők visszavágására, illetve a friss hajtások számára mindig készítsünk megfelelő támasztékot. Ha ezeket a lépéseket betartjuk, akkor biztosan mennyei málnákat falatozhatunk majd a nyár során.