Oldal tetejére

Mi az az aljzatkiegyenlítő és hogyan kell használni?

Bármilyen épületről is legyen szó a megfelelő beltéri aljzatok kialakítása kulcsfontosságú. Nemcsak az esztétikai szempontok miatt, hanem azért is, mert az aljzat határozza meg, hogy milyen minőségben tudunk majd burkolatot, parkettát vagy akár padlószőnyeget elhelyezni rajta. Ha kisebb-nagyobb hibák vannak, akkor egy jó aljzatkiegyenlítő biztosan segítségünkre lesz!

Aljzatkiegyenlítő

Mi az az aljzatkiegyenlítő?

Az aljzatkiegyenlítő sok tekintetben hasonlít a gletthez: vízzel elkeverve nyeri el használatra kész állagát, amit hasonló eszközökkel is tudunk felvinni a kívánt felületre, csak éppen nem függőlegesen, hanem vízszintesen. Természetesen a végső állaga is másmilyen, de a funkciója kétségtelenül ismerős.

Kültéri, fagyálló aljzatkiegyenlítő

Bizonyos aljzatkiegyenlítő kültéri használatra is alkalmas, ez a beszédes nevű „kültéri aljzatkiegyenlítő”. Tulajdonképpen ebben csupán annyi az eltérés beltéri társához képest, hogy jobban ellenáll az időjárás okozta kihívásoknak.

Aljzatkiegyenlítő alapozó felvitele

Hol és milyen felületeken lehet aljzatkiegyenlítőt használni?

A Praktiker aljzatkiegyenlítő kínálatában számos márkát találhatunk: Baumit, Praktibau, Weber vagy éppen Padlopon aljzatkiegyenlítő, de a lényeges különbség mégsem ebben, hanem inkább a felhasználási területben van. Létezik nem nedvszívó aljzat, mint a kő- és kerámia, illetve nedvszívó,  ilyen a cement, faforgács lap vagy a betonpadló. Tehát az aljzatkiegyenlítő fapadlóra ugyanúgy használható, mint kőre, de a kiválasztásnál mindenképp olvassuk el, hogy milyen felületen működik, illetve hogy egy zsák aljzatkiegyenlítő hány négyzetméterre elég!

Aljzatkiegyenlítő terítése

Mit jelent az, hogy önterülő?

Az önterülő aljzatkiegyenlítő neve kicsit becsapós, hiszen nem egészen arról van szó, hogy bekeverjük, kiöntjük, a többit pedig megoldja az alapanyag. Ugyanúgy figyelem és energia kell ahhoz, hogy kifogásolhatatlan minőségű végeredményt kapjunk. Az önterülő aljzatkiegyenlítő használata tulajdonképpen megkönnyíti az aljzat kiegyenlítését, mivel híg állagának köszönhetően gyorsabban lehet vele dolgozni, illetve a legapróbb résekbe és repedésekbe is befolyik. Ez ugyanakkor nehézséget is jelenthet, hiszen könnyebben elfolyik az anyag, ha nem vigyázunk!

Mikor kell önterülő aljzatkiegyenlítőt használni?

A száradást követően újabb és újabb rétegeket is felvihetünk, ilyen értelemben a határ a csillagos ég – vagy legalábbis a plafon. Mindettől függetlenül azt szokták mondani, hogy az aljzatkiegyenlítő maximális vastagsága ne haladja meg a 2,5 centimétert, ezen értéken belül viszont bármikor használhatjuk. Az önterülő aljzatkiegyenlítő anyagszükséglet ilyen értelemben a felhordott anyag vastagságától is függ, a gyártók maximum 10 mm-es vastagsággal szoktak számolni. Bármilyet is vásároljunk, tájékozódjunk először a hátoldalon található használati utasításból!

Aljzatkiegyenlítő tüskés henger

Az aljzatkiegyenlítés menete a következő lépésekből áll

Az aljzatkiegyenlítés kevés rutinnal is kivitelezhető feladat, de nem árt jól felkészülni rá, hogy ne érjen útközben minket meglepetés. Az aljzatkiegyenlítés házilag történő kivitelezése:

  1. Portalanítsuk a felületet! Száraz és pormentes felületen fog csak megtapadni!
  2. Spaklival „húzzuk le” a kiálló darabokat, majd porszívózzunk újra!
  3. Ragasszuk le a falak alsó részeit, ha vannak bútorok vagy padlószegélyek, ezekről is gondoskodjunk – utólag letakarítani fáradtságos munka lesz!
  4. Jöhet az aljzatkiegyenlítő alapozó felvitele! Ezt ecsettel vagy hengerrel tegyük meg!
  5. Keverjük össze vízzel – a használati utasítás szerint – az aljzatkiegyenlítőt!
  6. Elérkeztünk a lényegi részhez: az aljzatkiegyenlítő terítése. Egyszerre csak annyit öntünk ki, amennyit éppen átérünk még karjainkkal!
  7. A szintezéshez használjunk glettvasat vagy simítót! Minél szélesebb a vas, annál gyorsabban haladhatunk. Törekedjünk az egyenletes felület kialakítására!
  8. Ezután tüskés hengerrel menjünk át az egészen, hogy a beszorult légbuborékoktól is megszabaduljunk!
  9. Száradást követően kutassunk az aljzatkiegyenlítő hibák után. Ha van ilyen, picit sűrűbbre kevert anyaggal töltsük ki ezeket!

Száradási idő

Az aljzatkiegyenlítő száradási idő fontos szempont, amit mindig feltüntetnek a csomagoláson. Az aljzatkiegyenlítő száradása eltérő lehet, pár órás száradási időtől 24 óráig terjedhet. Természetesen nem létezik azonnal járható aljzatkiegyenlítő, de az expressz típusok akár 2-3 óra alatt is teljesen megkötnek.

Aljzatkiegyenlítő egyenletes felület kialakítása

Szükséges eszközök

Az aljzatkiegyenlítés nem egy hatalmas eszközigényű munka, de van néhány kellék, ami nélkül inkább ne álljunk neki a munkának: 

  • legalább két vödör (alapozó, aljzatkiegyenlítő)
  • fúrógép és keverőszár
  • glettvas vagy simító
  • tüskés henger
  • ragasztószalag és fólia

Így, hogy már minden világos, nézz körbe a Praktiker zsákosáru és építőanyag kínálatában!

 

Hasznos volt ez az oldal?