Mi az az aljzatkiegyenlítő és hogyan kell használni?

Bármilyen épületről is legyen szó, a megfelelő beltéri aljzatok kialakítása kulcsfontosságú. Nemcsak az esztétikai szempontok miatt, hanem azért is, mert az aljzat határozza meg, hogy milyen minőségben tudunk majd burkolatot, parkettát vagy akár padlószőnyeget elhelyezni rajta. Ha kisebb-nagyobb hibák vannak, akkor egy jó aljzatkiegyenlítő biztosan segítségünkre lesz!

Mi pontosan az aljzatkiegyenlítő?

Az aljzatkiegyenlítő sok tekintetben hasonlít a gletthez: vízzel elkeverve nyeri el használatra kész állagát, amit hasonló eszközökkel is fel tudunk vinni a kívánt felületre, csak éppen nem függőlegesen, hanem vízszintesen. Természetesen a végső állaga is másmilyen, de a funkciója kétségtelenül ismerős.

Kültéri, fagyálló aljzatkiegyenlítő

Bizonyos aljzatkiegyenlítő kültéri használatra is alkalmas, ez a beszédes nevű „kültéri aljzatkiegyenlítő”. Tulajdonképpen, ebben annyi az eltérés beltéri társához képest, hogy jobban ellenáll az időjárás okozta kihívásoknak.

Hol és milyen felületeken lehet aljzatkiegyenlítőt használni?

A Praktiker aljzatkiegyenlítő kínálatában számos márkát találhatunk: Baumit, Praktibau, Weber vagy éppen Padlopon aljzatkiegyenlítő, de a lényeges különbség mégsem ebben, hanem a felhasználási területben van. Létezik nem nedvszívó aljzat, mint a kő- és kerámia, illetve nedvszívó,  ilyen a cement, faforgács lap vagy a betonpadló. Tehát, az aljzatkiegyenlítő fapadlóra ugyanúgy használható, mint kőre, de kiválasztásnál mindenképp olvassuk el, hogy milyen felületen működik, illetve hogy egy zsák aljzatkiegyenlítő hány négyzetméterre elég!

Mit jelent az, hogy önterülő?

Az önterülő aljzatkiegyenlítő neve kicsit becsapós, hiszen nem egészen arról van szó, hogy bekeverjük, kiöntjük, a többit pedig megoldja az alapanyag. Ugyanúgy figyelem és energia kell ahhoz, hogy kifogásolhatatlan minőségű végeredményt kapjunk. Az önterülő aljzatkiegyenlítő használata tulajdonképpen megkönnyíti az aljzat kiegyenlítését, mivel híg állagának köszönhetően gyorsabban lehet vele dolgozni, illetve a legapróbb résekbe és repedésekbe is befolyik. Ez ugyanakkor nehézséget is jelenthet, hiszen könnyebben elfolyik az anyag, ha nem vigyázunk!

Mikor kell önterülő aljzatkiegyenlítőt használni?

A száradást követően újabb rétegeket is felvihetünk, ilyen értelemben a határ a csillagos ég-vagy legalábbis a plafon. Mindettől függetlenül azt szokták mondani, hogy az aljzatkiegyenlítő maximális vastagsága ne haladja meg a 2,5 centimétert, ezen értéken belül viszont bármikor használhatjuk. Az önterülő aljzatkiegyenlítő anyagszükséglet ilyen értelemben a felhordott anyag vastagságától is függ, a gyártók maximum 10 mm-es vastagsággal szoktak számolni. Bármilyet is vásárolunk, tájékozódjunk először a hátoldalon található használati utasításból!

Az aljzatkiegyenlítés lépései

Az aljzatkiegyenlítés kevés rutinnal is kivitelezhető feladat, de nem árt jól felkészülni rá, hogy ne érjen útközben minket meglepetés. Az aljzatkiegyenlítés házilag történő kivitelezése:

1. Portalanítsuk a felületet! Száraz és pormentes felületen fog csak megtapadni!
2. Spaklival „húzzuk le” a kiálló darabokat, majd porszívózzunk újra!
3. Ragasszuk le a falak alsó részeit, ha vannak bútorok vagy padlószegélyek, ezekről is gondoskodjunk – utólag letakarítani fáradtságos munka lesz!
4. Jöhet az aljzatkiegyenlítő alapozó felvitele! Ezt ecsettel vagy hengerrel tegyük meg!
5. Keverjük össze vízzel – a használati utasítás szerint – az aljzatkiegyenlítőt!
6. Elérkeztünk a lényegi részhez: az aljzatkiegyenlítő terítése. Egyszerre csak annyit öntsünk ki, amennyit éppen átérünk még karjainkkal!
7. A szintezéshez használjunk glettvasat vagy simítót! Minél szélesebb a vas, annál gyorsabban haladhatunk. Törekedjünk az egyenletes felület kialakítására!
8. Ezután tüskés hengerrel menjünk át az egészen, hogy a beszorult légbuborékoktól is megszabaduljunk!
9. Száradást követően kutassunk az aljzatkiegyenlítő hibák után. Ha van ilyen, picit sűrűbbre kevert anyaggal töltsük ki ezeket!

Száradási idő

Az aljzatkiegyenlítő száradási ideje fontos szempont, amit mindig feltüntetnek a csomagoláson. Az aljzatkiegyenlítő száradása eltérő lehet, pár órás száradási időtől 24 óráig terjedhet. Természetesen nem létezik azonnal járható aljzatkiegyenlítő, de az expressz típusok akár 2-3 óra alatt is teljesen megkötnek.

Szükséges eszközök

Az aljzatkiegyenlítés nem egy hatalmas eszközigényű munka, de van néhány kellék, ami nélkül inkább ne álljunk neki a munkának: 

•  legalább két vödör (alapozó, aljzatkiegyenlítő)
•  fúrógép és keverőszár
•  glettvas vagy simító
•  tüskés henger
•  ragasztószalag és fólia

Végezetül következzen néhány gyakran ismételt kérdés!

Használható aljzatkiegyenlítő helyett csemperagasztó?

Elméletben igen, mivel az összetevők bizonyos elemei megegyeznek, ugyanakkor az önterülő aljzatkiegyenlítő nem véletlen lett kitalálva: könnyebb vele a kifogásolhatatlan végeredményt elérni. Csemperagasztót is lehet használni, viszont nagy szakértelem kell ahhoz, hogy egy teljes szobányi alapanyagot egyenletesen eldolgozzunk.

Egy zsák aljzatkiegyenlítő hány négyzetméterre elég?

Attól függ, hogy hány réteget viszünk fel, (Arról nem is beszélve, hogy egy réteg milyen vastag lesz.) hogy legyen valami konkrét is: óvatos becslésünk szerint 1,5-2 kg/m2/mm az átlagos arány.

Miért porzik, mállik az aljzatkiegyenlítő?

Az egyik ok lehet, hogy nem megfelelő arányban lett kikeverve az aljzatkiegyenlítő, de ez a ritkábbik eset. A másik verzió, hogy maga az alap, amire felkerült a kiegyenlítő, valójában az mállik. Az aljzatkiegyenlítés meneténél írtakat ezért itt elismételjük gyorsan: első lépésként portalanítsuk a megdolgozandó felületet, hiszen ellenkező esetben le fogja dobni magáról a további rétegeket!

Így, hogy már elolvastad a cikket, nézz körbe a Praktiker zsákosáru és építőanyag kínálatában!