Nyári növényvédelmi kisokos

Ahhoz, hogy a növényeink egészségesen ragyogjanak és teremjenek, vagy épp szépítsék a kertünket, elengedhetetlen a megfelelő növényvédelem. Csokorba szedtük, mi mindent tehetünk, hogy ne keserítsék az életünket a kártevők!

A hideg tél reményt adott számunkra, hogy a töménytelen mennyiségű kártevőből, kórokozóból sok elpusztul tavaszra, így talán kevesebb gondunk lesz velük. Az esős, hűvös tavasz alatt a növényeink lassan indultak hajtásnak, ám amikor megérkezett az első meleg hét, robbanásszerű fejlődésnek indultak, ami hatással van a támadásra kész kártevőseregre is!

Viszlát, levéltetű!

Szép reményeink hamar szertefoszlottak, amikor az első rózsabimbókra, vagy mályvacserjehajtásokra néztünk, hiszen a hajtás és a bimbó töve feketéllett, vagy zöldellett a sok-sok levéltetűtől. Persze levéltetű szinte mindenhol van, és könnyen irtható, hiszen bevethető ellene számos vegyi és biomódszer, mégis elkeserítő látványt nyújt. A vegyszerek közül talán a Decis és a Karate a legelterjedtebb, ami hatásos ellene, azonban már vannak más, még inkább környezetbarát készítmények, amelyekkel érdemes próbálkoznunk. Ilyen a neem olaj, ami a neem fa magjának kivonatából készül. Növényvédő szerként a NeemAzal-T/S készítmény tartalmazza ezt a hatóanyagot. Eredményesen gyéríti a levéltetű-populációt a növényeken, és közben a hasznos szervezeteket, így például a fürkészdarázst nem bántja. Ezzel a készítménnyel két legyet üthetünk egy csapásra, irtja a tetveket, míg az egészségesen hagyott fürkészek szintén gyérítik a populációt. Egyetlen hátránya a borsos ára.

A levélbolha ellenszere

Létezik egy sunyi kártevő, méghozzá a levélbolha, amely az elnyílt júdásfák éppen frissen hajtott levelein telepszik meg, és képes mézharmatával teljesen összeragasztani a növény leveleit. Fontos, hogy több lépcsőben védekezzünk ellene, mert gyengíti a júdásfákat, amelyek szó szerint belefulladnak a mézharmatba, majd száradásos tüneteket produkálva fokozatosan elhalnak. Permetezni ellenük a megjelenésüktől kezdve, a bevetett növényvédő szer használati utasításai szerint, általában kéthetes ismétléssel kell, egészen addig, amíg el nem tűnnek. Szerencsére a fák lombozata egy idő után megerősödik, így nem károsítja őket.

Csaljuk csapdába a cseresznyelegyet!

Sokat mérgelődtünk már azon, hogy a várva várt cseresznyénk húsos lett, mire beérett. A bűnös a cseresznyelégy lárvája, azaz a nyű. Nem bonyolult védekezni ellene, mindössze a megfigyelésére kell összpontosítanunk. Persze nem kell ott állnunk a fa mellett, és várni az arra repülő legyeket, elegendő a lombkorona több pontján Biocont sárga lapokat kihelyezni. Ez egy ragadós, felakasztható A/5-ös méretű lap, amely színével vonzza, ragadós felületével pedig csapdába ejti a cseresznyelegyet, mielőtt petéit az érőfélben lévő termésre költöztetné. Általában az első védekezésre, valamint a cseresznyelégy megjelenésére is akkor kell számítani, amikor a borsószemnyi termés sárgulni kezd. Permetezni az első állat megjelenésekor kell. Van, aki permetez az állat ellen Mospilan és Karate szerrel, de vannak, akik itt is ,hűen a bióhoz, sok sárga lap kihelyezésével gyérítik a cseresznyelégy-populácitót. Sajnos 100%-os védettséget nem lehet elérni, de ezekkel a módszerekkel elég védett lesz a gyümölcsünk.

Így védjük a veteményest

Május végén elkezdjük kiültetni a veteményesbe a paradicsom-, a paprika és a padlizsánpalántákat. Ezekre a növényekre nem is a kártevők, inkább a kórokozók jelentenek veszélyt. Sajnos több baktérium és gomba is fertőzi őket, amelyek, ha már rajta vannak a növényen, igen nehezen irthatók. Törekedjünk a megelőzésre! Ökológiai termesztésben is engedélyezett a rézoxiklorid, amellyel kiültetés után, valamint nagyobb esőzéseket követően kezelve az ültetényt, eredményesen védekezhetünk. Arra azonban vigyázzunk, hogy 25 fok felett és tűző napon a készítmény perzselheti a lombozatot, így jobb, ha reggel korán permetezünk.

Űzzük el az almamolyt!

Mostanság rajzik az almamoly. Sajnos az elnevezése félrevezető, nemcsak az alma lesz kukacos tőle, hanem a dió és a szilva is. A védekezést nehezíti az állat életmódja, ugyanis a gyümölcs felületére rakott petéből kikelő lárva azonnal a termés belseje felé veszi az irányt, berágja magát egészen a magházig, és ott károsít, ahol a növényvédő szerek már nem, vagy csak alig érik el. A permetezést időzíteni Csalomon feromoncsapda kihelyezésével lehet. Amikor rajzik az állat, Mospilan készítménnyel permetezzünk több alkalommal, 10-14 naponta, amíg a kártevő tombolása véget nem ér.

Okos praktikák

A növényvédelem tervezett tevékenység kell, hogy legyen. Fontos a tél végi lemosó permetezés is, hogy minél kevesebb kórokozó-kártevő támadjon tavasszal, és lényeges az előrejelzés, hiszen néhány forintért cserébe, amibe a csapda vagy lap kerül, nem vaktában terheljük a környezetünket vegyszerekkel, hanem csak akkor és annyival, amennyivel szükséges. A nyári zöldmetszésnél törekedjünk a szellős állomány, a korona kialakítására, hogy a nap átsüsse a lombot, hogy az hamar száradjon eső után, így a gomba- és baktériumfertőzés esélye csökken. Egyenletes tápanyagellátás mellett az erős sejtszerkezetű növényeinket nehezebben támadják meg a káros szervezetek. A szövetek erősítésére alkalmazhatunk csalánléfőzetet, vagy beszerezhetünk kondicionáló szereket is gazdaboltokban.

Szerző: Kiszel Péter kertészmérnök, az ELTE Füvészkert főkertésze