A magaságyások rendkívül kedvező feltételeket biztosítanak a növénytermesztéshez: gazdaságosan sokféle zöldséget, virágot és fűszernövényt nevelhetünk bennük. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a magaságyásba ültethető növények kapcsán!
A magaságyás egy körülbelül 60-80 centiméter magasan elhelyezkedő ágyásfajta, amelynek a kerete általában fából, betonból vagy kőből készül. Jóval kisebb a helyigénye a szabadföldi ágyásokhoz képest, akár teraszon vagy erkélyen is elhelyezhető.
A magaságyás készítése során érdemes olyan helyet választani, ahol naponta minimum 6-8 órán keresztül éri a napfény, ugyanis a növények fejlődése rendkívül sok fényt igényel. Emellett fontos, hogy könnyen megközelíthető és jól szellőző helyet találjunk az ágyásnak.
Az ideális talajt sokkal könnyebb megteremteni a növények számára benne: kevesebb gyomnövény jelentkezik, több tápanyagot képes felvenni, ráadásul biztosan fertőzéstől mentes talajt alakíthatunk ki.
Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a növények öntözésére, ugyanis mivel magasabban fekszik, könnyebben át is melegszik vagy kiszárad a föld. A magaságyás vízigénye lényegesen több, mint a hagyományos ágyásoké.
A mérete és a magassága miatt egyszerűbb a növényeket gondozni benne, hiszen nem kell annyit hajolgatni. Ennek köszönhetően az idősek és a derék- vagy hátfájással küzdők számára is szuper lehetőséget nyújt.
A magaságyás esetében mindenképpen a gazdaságos növénytermesztésre kell törekedni: kisebb méretű, rövid tenyészidejű, gyorsan növekvő és folyamatosan szedhető növényeket érdemes benne nevelni. Nagy előnye, hogy egészen kora tavasztól késő őszig használhatjuk a magaságyást, mivel a talajmenti fagyok egyáltalán nem érintik.
A szabadföldi ágyáshoz hasonlóan a magaságyásba ültethető növényeknek is harmonizálnia kell egymással: tehát rendkívül oda kell figyelni, hogy egymás mellé pontosan milyen növényeket teszünk a konyhakertben. Ha a magaságyás kialakításánál erre nem fordítanak kellő figyelmet, akkor a különböző növények árthatnak egymásnak.
A növények tápanyag-, víz- és hőigényének megegyezőnek kell lennie, emellett figyelembe kell venni a magasságukat és a növekedési irányukat is. Például a cukkini és a tökök terülő növények, azaz nagyobb helyet foglalnak el a szerteágazó leveleikkel. Ezzel szemben a borsó, a bab, a paradicsom és az uborka felfelé fut, így kisebb a helyigényük, viszont könnyen könnyen árnyékot vethetnek a többi növényre.
A magaságyás szélére érdemes különféle védőnövényeket is tenni, amelyek erős illatukkal természetes riasztóként szolgálnak a kártevők ellen. Ezek lehetnek fűszernövények vagy virágok, de akár különböző zöldségek is: például a sarkantyú, a körömvirág, illetve a fokhagyma és a hagyma is tökéletes erre a szerepre.
A magaságyásban nagyon jól érzi magát a cukkini, a bab, a cékla, a retek, a csili, a répa, a paprika, a paradicsom, a spenót, a sóska, a saláta, a karfiol, a karalábé, a csemegeuborka, a rukkola, a kínai kel, az újhagyma, a póréhagyma, a vöröshagyma és a zeller is.
A zöldségek mellett akár gyümölcsöket is lehet ültetni: például eperrel, földi cseresznyével és szamócával is lehet kísérletezni.
A zöldségek közé különböző fűszer- és gyógynövényeket is érdemes ültetni: bazsalikom, majoranna, oregánó, lestyán, menta, borsikafű, koriander, kakukkfű, metélőhagyma, petrezselyem, kapor, illetve levendula, körömvirág, zsálya és citromfű is kerülhet a magaságyásba.
A vegyeskultúrákban, ha jól választjuk meg az egymás mellé kerülő növényeket, akkor azok folyamatosan segítik egymás fejlődését: elriasztják a kártevőket, megtöltik a talajt hasznos tápanyagokkal, odacsalogatják a beporzó rovarokat. A magaságyásba ültethető növények esetében hatványozottan igaz. Nézzük néhány hasznos példát!
Mivel a magaságyás mérete korlátozott, ezért nem érdemes nagy helyigényű növényeket elhelyezni benne, illetve az egyszeri betakarítású növényeket is kerülni kell.
A magaságyásba ne tegyünk például búzát, árpát, kölest, csicsókát, burgonyát, batátát, kukoricát, fejes káposztát, csillagtököt, sárgadinnyét. Ezeket a növényeket a hagyományos módon, a kert más részein érdemes inkább termeszteni.
A magaságyásba a zöldségek és fűszernövények mellé akár virágokat is rakhatunk. A virágzó dísznövények helyett választhatunk ehető virágokat is, amelyek nemcsak szépek, de hasznosak is. Ilyen például a mályva, a sáfrányos szeklice, a szegfű, a körömvirág, a bársonyvirág és a sarkantyúka is.
Persze kialakíthatunk a magaságyásban színtiszta díszkertet is a balkonládákhoz, amelybe évelő vagy egynyári virágokat is tehetünk. Kora tavasszal és ősszel is ültethetünk dísznövényeket, így akár egész évben csodálhatjuk a magaságyásban lévő szépségeket.
Az alábbiakat bátran ültethetjük magaságyásba: muskátli, verbéna, árvácska, begónia, cseppecske és a záporvirág, de számos másik virág közül is válogathatunk. A téli időszakban az örökzöld évelők színesíthetik a magaságyást, például a japán kövérke vagy a törpecserje.
A magaságyás legnagyobb előnye, hogy kora tavasztól kezdve az őszi fagyokig folyamatosan ültethetünk bele újabb és újabb magokat, palántákat. Gyakorlatilag állandó forgásban vannak a zöldségek és a fűszernövények benne: egy év leforgása alatt az elővetemény, a fővetemény és a másodvetemény is helyet kaphat. Ehhez viszont egy jól megtervezett ültetési tervre van szükség.
Kezdjünk el készülni a májusi ültetésre, februárban indulhat a palántázás fűtött helyen! A magaságyásba pedig borsót, petrezselymet, sárgarépát vethetünk, de nagyon fontos, hogy fóliával fedjük le a növényeket, mert a hidegben könnyen elfagyhatnak.
Márciusban a kora tavaszi növényeket vethetjük is: spenót, petrezselyem, saláta, rukkola, cékla és retek termesztését kezdhetjük meg. Április második felében pedig a hagymaféléket dugdossuk be a földbe.
A szépen megnövekedett palántákat májusban kiültethetjük a magaságyásba. Jöhetnek a paradicsom, paprika, uborka, cukkini palánták!
A nyár folyamán sárgarépa, karfiol, karalábé és brokkoli is kerülhet az ágyásba.
A nyár végén őszi salátákat, retket és vörös cikóriát érdemes még ültetni.
A zeller, a petrezselyem és a rukkola újra helyet kaphat ősszel a magaságyásban. Ilyenkor is fontos, hogy védőfóliát használjunk.
A téli időszakban mindenképp takarjuk le az ágyást fóliával, így a talajban lévő tápanyagok megmaradnak a következő évre is. Ha szeretnénk bizonyos zöldségeket a téli hónapokban is nevelhetünk: például a téli saláták, a mángold és a spenót is bírja a hideget.
Több évre előre érdemes tudatosan megtervezni a magaságyás ültetését, ha szeretnénk elkerülni, hogy folyamatosan trágyázni kelljen. Tehát ügyelni kell a vetésforgóra: hova, mit és mikor ültetünk!
A magaságyás rétegei miatt az első ültetési évben a talaj kifejezetten magas tápanyag forrásként szolgál a növények számára, ez viszont minden évben egyre csak csökken.
Általános szabályként érdemes tudni a vetés kapcsán, hogy ugyanazt a zöldséget, vagy ugyanabba a családba tartozó zöldséget ugyanarra a helyre két egymást követő évben soha nem szabad ültetni. Például a káposztaféléknél ez kifejezetten fontos, ugyanis az ágyásban akár betegségeket is elterjeszthetnek.
Bármilyen növények kerülnek is a magaságyásba, az biztos, hogy egy kis odafigyeléssel egész évben nagyon jó körülményeket biztosíthatunk számukra, amit a végén meg is hálálnak! A szüretelés után pedig igazán finom, zamatos és egészséges zöldségekkel büszkélkedhetünk a családnak és a szomszédoknak!