A kályhával kapcsolatos biztonsági tudnivalók a fűtésszezon előtt

A kályha nem csak stílusos, de költséghatékony fűtési alternatíva is lehet, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a korom, a füst vagy akár a szénmonoxid mérgezés miatt jóval nagyobb körültekintéssel kell használni. Amennyiben szakszerűen kivitelezett, rendeltetésszerűen használt, valamint karbantartott kályhánk van, ez esetben nincs ok az aggodalomra – cikkünkben egy gyors áttekintést teszünk, hogy tényleg önfeledten élvezhessük a kályhánk melegét!

Tűzvédelmi óvintézkedések

Mielőtt pontról pontra végigvesszük, hogy milyen biztonsági szempontokra érdemes figyelni a kályhák esetében, néhány általános, örök érvényű tűzvédelmi aranyszabályt is megfogalmazunk, amiket minden kályhatulajdonosnak ajánlott betartania:

• Évente legalább egyszer szakemberrel vizsgáltassuk felül a kályhát!
• Mi magunk is rendszeresen ellenőrizzük a kályha állapotát!
• Ne használjuk ruha és bármi egyéb szárítására a fűtőegységet!
• Függönyök, textíliák, de tüzelőanyag se legyen a kályha körül!
• Csak és kizárólag száraz fát vagy a gyártó által meghatározott tüzelőanyagot használjunk!
• Fáradt olajat, háztartási hulladékot és egyéb robbanásveszélyes anyagot véletlenül se juttassunk a tűztérbe!

Szénmonoxid

A szénmonoxid mérgezés a korszerű típusok esetében már szinte nem is jelent veszélyt, hiszen ezek a készülékek nem a szobákból nyerik a levegőt, hanem a kültérből. Amennyiben régi típusú kályhánk van, mindenképp kérjük ki szakember segítségét – ezen nem szabad spórolni!

Kapcsoló cikk: Szénmonoxid jelző – családja biztonságának záloga

Füst visszaáramlása

A füstmérgezés nagyon hasonló a szénmonoxid mérgezéshez, ami úgy tud kialakulni, ha a kémény irányából nem kifelé, hanem visszafelé áramlik a levegő. Ennek a legjellemzőbb esete az, amikor a használaton kívüli kályhánál azt halljuk, hogy a kéményben süvít a szél – könnyen előfordulhat, hogy a visszaáramlás a kémény nem megfelelő keresztmetszete miatt tapasztalható, ilyenkor komolyabb szerkezeti változtatásokra, átépítésekre is szükség lehet.

Koromégés

A korom is tud égni, főleg olyankor, ha a kályha tűzterében, a füstcsőben vagy esetleg a kéményben felhalmozódik. A korom égése miatt eltorzulhat a tűztér, a kályha egyéb részein komoly sérülések keletkezhetnek, amik legrosszabb esetben épülettüzet is okozhatnak.

A koromégés okozója a legtöbbször sokkal ártatlanabb dologból indul, mint azt gondolnánk: a nedves vagy nem megfelelő tüzelőanyag használatából. Természetesen egy rosszul megtervezett és kivitelezett kályha is hasonló következményekkel járhat, ilyenkor a szigetelés nélküli kémény vagy a túl hosszú füstcső szokta a galibát okozni. Összességében a koromégés egy könnyen, rendszeres karbantartással és szakszerű tervezéssel megelőzhető probléma.

Fagáz robbanás

A fagáz aktív láng jelenléte nélkül is tud képződni, de kifejezetten a tökéletlen, lassú égés az, amikor nagyobb mennyiségben képződik. Az így képződött, nem elégett fagáz megreked, egy kis huzattöbblet hatására pedig berobban. Minél nagyobb a fajlagos felülete egy tüzelőanyagnak, annál több fagáz is keletkezik belőle – éppen ezért történik fagáz robbanás akkor, amikor valaki a parázsra vagy hamuba szór fűrészport, gallyakat, esetleg maradék fabrikettet. A fagáz robbanás megelőzése egyszerű: csakis tüzelni való, száraz fával fűtsünk, illetve törekedjünk arra, hogy mindig legyen „aktív” láng a tűztérben!

Látogass el a Praktikerbe, ha még nem döntötted el, hogy kályhát, kandallót, vagy kazánt szeretnél a házadba beépíteni!