Oldal tetejére

Palántázás: ideje, menete, kellékei

Tavasszal eljön a többi kerti teendővel együtt a palántázás ideje is. Palántáknak azokat a növényeket nevezzük, amelyek a tenyészidejük első részét nem a végleges helyükön, hanem nevelőágyásokban, illetve más védett helyen töltik. 

Cikkünkben minden fontos lépést érintünk, ami ahhoz kell, hogy a magból a palánta szakaszon át egészséges növény fejlődhessen ki. Megnézzük emellett, mely növényeknél elengedhetetlen ez a megoldás.

palánta kiültetése

Szabadföldi palántanevelés

A palántázás nem minden esetben szükséges. Dönthetünk úgy is, hogy kihagyjuk az előnevelés és átköltöztetés lépéseit. A magokat ebben az esetben vethetjük a végleges helyükre az ágyásokba, amint elég meleg az adott fajtának a föld. 

Mely növények bírják a magról vetést? A hidegtűrő és rövidebb tenyészidejű - hamarabb termőre forduló - zöldségeket vethetjük szabadföldbe, ilyenek a répa, retek, borsó. 

Vannak olyan zöldségeink, amelyek melegebb, mediterránabb tájakon bírják a kinti ‘kezdést’, de például hűvösebb vidéken ezzel nem érdemes kísérletezni. Az édeskömény, uborka, articsóka tartozik ide többek között. 

Palántázás magról

A palántázás célja, hogy a megfelelő palántázó eszközök segítségével ‘előnevelt’ növényeket tudjunk kiültetni, amelyek így biztosabban megmaradnak, és hamarabb teremnek.

Ennek segítségével tudjuk nevelni a melegigényes fajokat, amelyek korán magról ütetve elfagynának, későn vetve pedig nagyon későn fordulnának termőre, ezek:

  • fejes káposzta
  • kelkáposzta
  • karfiol
  • paprika
  • paradicsom 
  • padlizsán
  • dinnye

A sikeres palántanevelés lépései

A palántázásnál a magokat egy ültető közegbe szórjuk el - aminek a megfelelő minősége nagyon fontos  -, ebből nőnek majd ki az apró, egy-két leveles kis növények.

A palánták még sűrűbben növekednek, kisebb helyen elférnek, a későbbiekben ahogy nőnek, egyre több helyre van szükségük. Épp ezért ha sűrűn vannak, tűzdelni, ritkítani kell majd őket.

Vágjunk bele a palántázásba!

Elsőként a szaporítóládába belehelyezzük a földet, nyomogatunk bele sorokat - például egy pálcával - és egyesével, pár centinként elvetjük a magokat. 

Érdemes odafigyelni a távolságra, ha netán túl sűrűn kerülnek a helyükre, összeakaszkodhat a gyökerük, és tűzdelésnél több növény is kijön. 

A magokat, miután letakartuk őket, (lehűtött) kamillateával kevert vízzel is belocsolhatjuk, mert a kamilla fertőtlenítő hatású. De mindenképpen locsoljuk meg a földet alaposan kezdésként. 

Minden ládát vagy más edényt, amibe vetjük a magokat érdemes felcimkézni, hogy tudjuk, mi kel ki belőle.

A jó minőségű föld biztosítja a sikeres csírázást 

Nem mindegy, mibe kerülnek a magok: sterilizált palántaföld keveréket érdemes használnunk. Az általános virágföld erre a célra kevésbé alkalmas.

Otthon is elkészíthetünk igazán szakszerű palántaföldet, az alábbi összetevőkből:

  • 1 rész perlit
  • 1 rész kerti talaj
  • 2 rész komposzt
  • 1 rész tőzeg

Törekedjünk arra, ha nem tudjuk ezt a keveréket előállítani, hogy a palántázáskor használt földünk minél több komposztot tartalmazzon. 

A sterilizálás biztosítja, hogy védve legyenek a betegségektől a palánták. A földet mi is mentesíthetjük otthon a kórokozóktól. Sütőbe téve egy tepsiben, mellé téve egy edény vizet, mintegy 50 perc alatt 90 fokon sterilizáljuk. 

Fontos a jó minőségű mag használata

Válasszunk ismert gyártótól minőségi magokat, törekedjünk ellenálló fajok nevelésére. Már a féléves mag elvetése sem kecsegtet sikerrel, vásároljunk mindig újakat. 

A bio magok általában jó választásnak bizonyulnak.

Megfelelő mélységbe ültessünk

Minden esetben a gyártó által megadott vetési mélységbe ajánlott elültetnünk a magokat. Ha megfelelő mély árokba vetünk, a jó időben fog kikelni a növényke, és egyáltalán, ki fog kelni. Általában minél nagyobb átmérőjű egy mag, annál mélyebbre kell ültetni.

Milyen a megfelelő hőmérséklet?

A sikeres palántaneveléshez fontos, hogy a magok és a kis magoncok kellően melegben legyenek. Épp ezért feltétel, hogy fedett helyen, például üvegházban tartsuk őket. 

A csírázáshoz az egyes fajtáknál más-más hőmérséklet ajánlott, ennek ajánlott utánanézni. Ez a hőmérséklet a káposztaféléknél 16-20 fok körül van, míg a paradicsom, padlizsán esetében 26 fok körüli. 

A palánták megfelelően növekednek és ellenállóbbak, ha megkapják a kellő hőmérsékletet, ami nem lehet sem túl hideg, sem túl meleg. 

A palántanevelő szaporítóláda alját a termfőföld réteg alatt egy réteg szigetelő kartonpapírral, fátyolfóliávai ki is bélelhetjük. 

Lényeges emellett, hogy kellően párás környezetbe legyenek a palánták.

A helyes öntözés

Ültetés után belocsoljuk a ládánkat, majd letakarjuk - például üveglappal - a földet, hogy egy kis párás levegőt biztosítsunk. A magokat addig ne locsoljuk, míg pár nap múlva meg nem jelennek az első levélkék. 

Amikor már 4-6 leveles állapotúak a kis palántáink, akkor lehet őket komolyabban öntözni. Addig nem érdemes, csak kisebb adagokkal, mert levegőtlenné válik a föld.  

Biztosítsunk elegendő fényt 

Fontos, hogy kellő mennyiségű napfény érje a palántákat, erre a déli tájolású ablak a legjobb. Ha kevés a fény, elindulnak a fény felé a növénykék és megdőlnek. A palánták mögé tehetünk fehér lapot - derítőnek - a fénnyel ellentétes oldalra, hogy ezt elkerüljük.

A legoptimálisabb, ha hatezer kelvines megvilágítást tudunk biztosítani, ha nincs elég természetes fény. Vagy érdemes speciális palántaneveléshez ajánlott lámpákat beszerezni.

Válasszunk megfelelő cserépméretet

Nem érdemes túl nagy cserépbe ültetnünk a magokat, mert akkor nem tudja benőni a földet a palánta gyökérzete. A pici cserépben viszont nem tud elég fejlett gyökeret növeszteni. 

A legjobbak egyébként a palántázáshoz az ültetődények, ültetőtálcák. A spenót, saláta számára 5 x 5-ös ültetőedény ideális. A paradicsom, paprika 8 x 8-as vagy 10 x 10-es méretű edényben kezdi el sikeresen a növekedést. 

A későbbiekben a sűrűn elvetett magokból kinövő kis növényeket ritkítani kell majd. Mikor elérik a magonc állapotot, minden harmadikat, ha még sűrűbben vannak, minden másodikat el kell távolítani, hogy legyen elég helyük nőni a megmaradó növényeknek. 

Amint szükséges, ültessük át nagyobb edénybe a palántákat. Közismert megoldás, hogy egy-egy növény kap egy saját kis edénykét, például tejfölöspoharat, aminek az alján lefolyónyílást vágtunk, és ott fejlődik tovább.  

Tápoldatozás

A jó minőségű palántaföld mellett nem igazán kell tápoldatozni. A kis növények érzékenyek a túl sok tápanyagra, így ne vigyük túlzásba gyenge föld mellett sem ezt a megoldást.

A kiültetés időpontja

Érdemes figyelni arra, hogy kellően melegben ültessük ki a növénykéket a végleges helyükre. Ha pedig esetleg bejön egy hűvös idő, fátyolfóliával vagy akár félbevágott műanyagpalackkal takarjuk le őket. 

A palántázás ideje: mikor kezdjük el?

Az előnevelés kezdete függ az időjárástól is, de az alábbiakat figyelembe lehet venni kiindulásként. 

  • Február: zöldborsó, vöröshagyma, póréhagyma, retek, leveles saláta, fejessaláta.
  • Március: brokkoli, cékla, cikória, padlizsán, paprika, paradicsom, uborka, zeller, karfiol. 
  • Április: cukkini, tökfélék, futóbab, zöldbab

Mikor és hogyan ültessük ki a palántát?

Egy idő után eljön a nagy pillanat, kellően megnőnek a palánták ahhoz, hogy szabadföldbe kerüljenek. A kiültetés előtt rakjuk ki növényeinket a kertbe hosszabb időszakokra kellően jó időben, így edzve őket. Éjszakára még vegyük be őket ebben a szoktatási időszakban. 

Kicsit kevésbé napos időben végezzük magát a kiültetést, hogy ne lepje meg a palántákat új helyükön az UV-sugárzás. Gondoskodjunk az átköltöztetett növényeinkről: az új föld, ahová kerülnek, legyen kellően tápanyagdús, tehetünk bele szerves trágyát is. 

A gondosan végzett kiültetés akkor is fontos, hogy boltban vásárolt palántákat nevelünk tovább. 

Ha mindenre odafigyelünk, jól termő, egészséges növényekké fejlődnek majd.

Hasznos volt ez az oldal?