Gipszkarton, zsalukő, OSB lap versus kő, fa, agyag

A legfontosabb modern és hagyományos építőanyagokról röviden

Építeni muszáj – tudták ezt már az őseink is, és meglepően korán megalkották a mai napig használt építőanyagaink első verzióit. Égetett agyag tégla építményeket Mezopotámiában használtak először, a rómaiak a Colosseumot pedig már egyfajta szuperbeton felhasználásával építették, áll is a mai napig. Az építőanyagok olyan anyagok, amelyekből szilárd építményeket hozhatunk létre. A hagyományos építőanyagok - mint például az agyag, a kő vagy a fa – már évezredek óta az emberek szolgálatában állnak. Ma már olyan újabb fajta, ömlesztett nyersanyagokra is támaszkodunk, mint a homok vagy a mész. Ezeket további feldolgozásával olyan építőanyagokhoz juthatunk, mint a cement, a beton vagy az üveg.

Milyen építőanyagok léteznek?

Az építőanyagokat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk. Vannak szerves építőanyagok, mint például a fa, és szervetlen építőanyagok, mint például a műanyagok. Természetes (önmagában is használható) építőanyag például a kő, az agyag és a fa, mesterséges (feldolgozott) építőanyag a cement, a tégla vagy az üveg. De még számos egyéb csoportosítás is lehetséges. Az alábbiakban a legfontosabb építőanyagokat tekintjük át nagy vonalakban.

Cement és termékei

A cement napjainkban valószínűleg a legfontosabb építőanyag. Legfőbb összetevői a kiégetett és megőrölt mészkő és agyag. Népszerűsége elsősorban sokoldalú felhasználhatóságának köszönhető.  A szürke por állagú cement tehát egyszerűen egy nyersanyag, amelyből más anyagok hozzáadásával különböző építőanyagokat hozhatunk létre. A cement ára az utóbbi időben jelentősen megemelkedett, magával hozva sok egyéb építőanyag drágulását is.

• Habarcs, esztrich, vakolat

Ha a cementet homokkal és vízzel összekeverjük habarcs, esztrich (további elnevezései esztrich beton vagy estrich beton) vagy vakolóanyag keletkezik.

- Az esztrich egy sima padlóburkolat, amelyet a tényleges padló alá öntenek kiegyenlítő és szigetelő anyagként.

- A habarcs egyfajta kötőanyag, "ragasztó”. Például a téglák egymáshoz ragasztására szolgáló kötőanyag neve falazóhabarcs.

- A cementvakolatot a falburkolatok védő- és díszítő rétegeként használják.

A fenti anyagok között a legjelentősebb különbség a felhasznált homok szemcseméretében és az összetevők keverési arányában van.

• Beton

Ha a habarcshoz különböző szemcseméretű kavicsot (sódert) adunk, akkor betont állítunk elő. Rendkívüli teherbíró képessége miatt az építőiparban elsősorban alapozásra, teherhordó mennyezeti elemek, födémek, ajtó- és ablakszegélyek, valamint teljes falak és mennyezetek készítésére használják. A beton rendkívül erős és nyomásálló, de a húzó és hajlító erőkre kevésbé jól reagál. Ezért a még képlékeny anyagba bedolgozott vasbeton rudakkal vagy hálóval erősítik meg. A fém sokkal jobban elnyelni a húzóerőket, így a betontermékek minden irányból egyformán ellenállók lesznek. Ipari mennyiségben a betont betonüzemekben keverik és speciális járművel (betonkeverő autó) kiszállítják. Ház körüli kisebb mennyiség előállításához ideálisak a kereskedelmi forgalomban kapható zsákos kiszerelésű (25 kg) termékek. Ezek többféle néven is ismertek (pl. zsákos beton, szárazbeton), fő jellemzőjük, hogy csak vizet kell hozzájuk kevernünk és felhasználásra kész, friss betont kapunk. A beton képlékeny állapotában keretbe (zsalu) öntéssel könnyen formázható. E nagyszerű tulajdonságát alaposan ki is használja az építőipar, például zsalukőnek nevezett üreges építőelemek előállítására. A zsalukő méretek és formák rendkívül változatosak, ezért a termék sokoldalúan felhasználható. Ideális például kerítések vagy lakóépületek lábazatának építéséhez, pincék, támfalak építéséhez. Ilyen funkciókban a kellő szilárdság eléréséhez a zsalukőből épített falat vasalással megerősíteni és a hézagokat folyékony betonnal kitölteni kötelező.

• Könnyűbeton/Pórusbeton/Ytong

A ytong tégla (hivatalos nevén könnyűbeton vagy pórusbeton) főbb összetevői a kvarchomok, mész, cement és a víz. Természetes alapanyagból készül, amelyek ráadásul a földfelszínhez közel találhatóak, így nem költséges a kitermelésük. A gyártás során az alapanyagban légbuborékokat, üregeket, pórusokat hoznak létre. Emiatt az anyag viszonylag kis súlyú és a légrések miatt kiváló hőszigetelő képesség jellemzi. A környezetbarát, kíméletes gyártástechnológia, a tömör betonelemekhez képest kis súly, a méretpontosság és a kiváló hőszigetelő képesség indokolja a ytong tégla és egyéb építőelemek népszerűségét.

Építőanyagok a föld mélyéből

• Mész

Az oltott mész a magas hőmérsékleten kiégetett mészkő vízben péppé oldva. A cement térhódítása előtt az oltott mész volt a legelterjedtebb kötőanyag. Már az őskorban is ismerték, de napjainkban is igen nagy jelentősége van az építőiparban. Habarcsok, vakolatok fontos alapanyaga, de légáteresztő, penészgátló hatása miatt még ma is sokan választják szobafestéshez is.

• Gipsz, glett, gipszkarton

A gipsz egy vizes kalciumszulfát, vagyis kalciumot, ként, oxigént és vizet tartalmaz. Ősidők óta ismert, puha ásványi anyag. A világ számos pontján bányásszák, évente több mint 100 millió tonnát hoznak a felszínre. Mesterségesen is lehetséges gipszet előállítani, mészkő és kénsav reakciójával. Számos egyéb építőanyag alapanyaga.

A glett egy faljavító anyag, a fal kisebb sérüléseinek, repedések, hézagok eltüntetésére szolgál. Legfontosabb összetevője a gipsz. A hagyományos zsákos, por alapú kiszerelésen túl, ma már előre bekevert vödrös vagy tubusos kiszerelésben is kapható.

A gipszkartonnak nevezett falépítő anyag alapanyaga is a gipsz. A nagyméretű, vékony táblákban árusított, kartonpapírral megerősített gipszkartont leginkább könnyűszerkezetes falak építéséhez, álmennyezetek készítéséhez használják, de polcok, pultok, takarások is építhetők belőle. A táblás anyagot fa vagy fém vázra rögzítik csavarozással.  A gipszkarton méretei különbözőek, léteznek „egyemberes” és „kétemberes” változatok is, attól függően, hogy a szerelését, mozgatását, hány ember tudja megoldani. A gipszkarton árak is kedvezőek, de nem csak ez a vonzereje. Ma már speciális igényeket kielégítő típusok is léteznek (pl. tűzgátló, impregnált, hangszigetelő), ami megsokszorozza a felhasználás lehetőségeit. A speciális tulajdonságokat különböző adalékanyagok alapanyaghoz való keverésével érik el.

• Agyag

Az kiszárított agyagból készült tégla már Kr. e. 10 000 évvel is ismert volt. Az égetett agyagtégla megjelenése i.e. 3000 körülre tehető. Az égetett agyagtégla igen tartós, erős és ellenálló, ami lehetővé tette korábban elképzelhetetlen méretű épületek megépítését. A tetőcserép és téglagyártás folyamata ma már teljesen gépesítve van, de az egyes lépések mit sem változtak az évezredek alatt. Az agyagot egy keret vagy negatív forma segítségével a kívánt formára alakítják, majd pár nap száradás után magas hőfokon kiégetik. Sokáig a kisméretű tégla (B30 tégla) volt a standard a házépítések során, napjainkban átvették helyüket a nagyméretű, belső üregekkel ellátott falazóblokkok, amelyekkel sokkal gyorsabb az építkezés és jobb a hőszigetelő képesség. A tégla, mint építőelem az agyag mellett készülhet üvegből (üvegtégla) vagy pórusbetonból (ytong tégla) is. Az agyag, mint természetes építőanyag a fenntarthatóság szempontjából is jól teljesít.

Fa és termékei

A fa egy megújuló, környezetbarát, újrahasznosítható, szintén ősidőktől kezdve használt építőanyag. A környezettudatosság erősödésével párhuzamosan napjainkban ismét reneszánszát éli. A fa számtalan kedvező tulajdonsága miatt különösen alkalmas építési szerkezetként történő felhasználásra. Más építőanyagokhoz képest könnyű hozzáférhetősége, kis súlya, jelentős nyomó-, húzó- és hajlítószilárdsága teszi megkerülhetetlenné az építőiparban még napjainkban is. Jó a hőszigetelő képessége, könnyen megmunkálható, változatos formákra fűrészelhető. Különböző alakúra, méretűre fűrészelve különböző szerkezetek készíthetők belőle (gerenda, gyalult deszka, tetőléc, kerítésléc stb.) Tetszetős látványa, meleg hatása miatt nem csak tartószerkezetek részeként, hanem felületburkoló, díszítő elemként is igen elterjedt a használata. Napjainkban a fát az utolsó faforgácsig hasznosítják. A fűrészelésből maradt forgácsot és egyéb hulladékot ragasztó anyaggal összepréselve készül például az OSB lap, vagy a konyhai munkalapok és egyéb bútorlapok alapanyagául szolgáló faforgácslap, mdf lap vagy farostlemez. Szintén fa rétegek egymásra ragasztásával gyártják az igen erős, emellett tetszetős rétegelt lemez is.

Műanyagok

Manapság elképzelhetetlennek tartjuk az életet műanyagok nélkül, pedig az első, ipari mennyiségben gyártott és használt műanyag, a bakelit csak 1907 óta létezik. Azóta a vegyipar robbanásszerű fejlődése a kőolaj alapú műanyagok széleskörű elterjedését vonta maga után. Az építőipar is használja kiváló tulajdonságai miatt. A műanyagok könnyebbek, mint a fémek, tartósak, kiváló szigetelők. E tulajdonságaik kiválóan érvényesülnek töltő- és szigetelőanyagokként (pl. purhab, nikecell, gumilapok stb.) de csöveket, vízelvezető rendszereket, ereszcsatornákat, nyílászárókat, plexi előtetőket is nagy mennyiségben gyártanak belőlük.  A különböző szerves ragasztók (pl. polisztirol ragasztó, szilikon, gipszkarton ragasztó, fbs ragasztó), festékek, felületképző anyagok adják a másik nagy felhasználási területet.

A műanyagok újra hasznosítása a jövő nagy feladata, számos sikeresnek tűnő próbálkozás is van e területen. Például az útépítéshez használt aszfalthoz műanyag darálékot adagolva tartósabb, rugalmasabb felületet kapunk.