A rezsicsökkentés
a hőszigeteléssel kezdődik
A hőszigeteléssel a célunk általában az energiatakarékosság, ami részben a költségcsökkentésben, másfelől pedig a környezetvédelemben jelentkezik. A hőszigetelés nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő komfortérzet biztosításában, évszaktól és időjárástól függetlenül. Nyáron az egyre gyakoribb forróság, télen a fagyok jelentik a legnagyobb kihívást. Egy jó hőszigetelőrendszerrel sokat emelhetünk otthonunk klímáján: a fűtési szezonban kevesebb energiát használunk el fűtésre, míg a nyári kánikulában nehezebben melegszenek fel a belső terek.
Nem tudod még melyik hőszigetelőanyagot válaszd? Segítünk!
Üveggyapot
Mi az az üveggyapot?
Az üveggyapot üvegolvasztást követő centrifugálással jön létre, mely során egy kristályos szerkezetű, üvegszálas, gyapjúszerű tapintású anyag keletkezik. Ez az ásványgyapot ugyan jó szigetelő, mechanikai hatásoknak nem tehető ki, ugyanis nem lépésálló, így még akár szállítás közben is összenyomódhat a szigetelőanyag.
Hol alkalmazzák?
Általában tetőterek és álmennyezetek szigetelésére alkalmazzák, de kitöltő szigetelőanyagként is használják az alábbi területeken: fedélszékes vagy vasbeton koporsófödémes magastetők, kéthéjú, könnyűszerkezetes lapostetők, fafödémek gerendái között, és fa padlószerkezetek párnafa-közeiben.
Az üveggyapot előnyei
- Fenntartható, környezetbarát anyag,
- rugalmas töltőanyag, könnyen formázható, vágható,
- nem porzik,
- tűzvédelmi szempontoknak, előírásoknak megfelel,
- többféle sűrűségben kapható,
- kiváló szigetelőanyag, ami a réseket is tökéletesen lefedi.
Az üveggyapot hátrányai
- Nedvességtűrő képessége alacsony, így óvni kell a nedvességtől,
- a levegő átszivárog az üveggyapoton, ha az nem elég vastag, így többször csak egy réteg cellulóz hozzáadásával éri el a kívánt hatékonyságot,
- mivel rugalmas, ezért nem tartja meg magát,
- mechanikai hatásokkal szemben nem strapabíró, nem lépésálló.
Kőzetgyapot
Mi az a kőzetgyapot?
A kőzetgyapot bazaltkő megolvasztásával, s abból vékony szálakat fújva, különböző tárcsákra kiterítve, kemény, üvegszerű tábla formájában újraszilárdulva jön létre. A kőzetgyapot környezetbarát, fenntartható szigetelési alternatíva. 99%-ban a bazaltszálakból áll, a maradék 1%-ot pedig általában a műgyanta adja, amely a szálak egymáshoz tapadását biztosítja, valamint hasonló anyagot használnak még ahhoz, hogy a kőzetgyapot vízlepergető legyen.
Hol alkalmazzák?
Leggyakrabban homlokzati hőszigetelés kialakításában alkalmazzák. A kiváló akkusztikai tényezők édeális lépésállósága miatt, a betonpadlók hangszigeteléséhez is szokták használni. A kőzetgyapotot vakolni is lehetséges: leggyakrabban homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében használnak vakolható kőzetgyapotot.
A kőzetgyapot előnyei
A kőzetgyapotnak több üveggyapottal azonos erőssége van:
- Természetes anyagból készül,
- kiváló akusztikus értéke van,
- egyszerű vágni,
- nem penészedik,
- nem lép reakcióba más anyagokkal, kémiailag semleges,
- tartós: több évtizedig jó megoldást nyújt,
- tűzálló, ami épületszerkezeti szabályoknak is megfelel: főleg magas épületek nyílászáróval rendelkező homlokzatain használják, mivel szabály mondja ki, hogy csak nem éghető anyagokat lehet felhasználni ilyen esetekben
Előnyei az üveggyapottal szemben:
- Jobban ellenáll a mechanikus hatásoknak, nagyon tartós, és lépésálló,
- páraáteresztő,
- víztaszító, nincs szükség további szigetelőanyagra,
- nem változtatja a térfogatát, nincs hőtágulása
| Az üveggyapot előnyei | Az üveggyapot hátrányai | A kőzetgyapot előnyei | A kőzetgyapot hátrányai |
| - anyaga tűzálló | - nem környezetbarát | - tűzálló, megakadályozza a tűz terjedését | - magasabb ár |
| - alakját megtartja | - belégzése veszélyes | - nem lép reakcióba más anyagokkal, kémiailag semleges | - alakját kevésbé tartja meg |
| - porképződés minimális | - nedvességtűrő képessége alacsony, nem páraáteresztő | - nem penészedik, páraáteresztő | - belégzése veszélyes, mint ez üveggyapot esetében |
| - jó hőszigetelőanyag, ami a réseket is tökéletesen lefedi | - mechanikai hatásokkal szemben nem strapabíró, nem lépésálló | - kiváló hang- és hőszigetelő | |
| - alacsonyabb ár | - rugalmas, nincs hőmozgása | ||
| - rugalmas töltőanyag, könnyen formázható, vágható | - víztaszító és lépésálló |
CIKK: A kőzetgyapot szigetelés előnyei és hátrányai
EPS,
azaz expandált polisztirolhab
Mi az az EPS?
Az EPS (expandált polisztirol vagy nálunk elterjedt megnevezés szerint: hungarocell / nikecell) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab. Tiszta, kemény és törékeny, illetve szilárd, vagy habosított formájú. Önkioltóan viselkedik az alapanyagba kevert égéskésleltető adaléknak köszönhetően. Az anyag készítése során hőkezeléssel kiégetik a pentánt, így nagyon apró lyukak keletkeznek az anyagban, amik a jó hőszigetelést biztosítják. A hőkezelés után az anyag már nem fog égni.
Hol alkalmazzák?
Elsősorban homlokzati szigetelőanyagként használják fel.
Nyomófeszültség: EPS típusok, jelölések
Az EPS termékek esetében sokszor látni egy számot is. Ez a nyomófeszültséget jelenti. Minél magasabb a szám, annál nagyobb a mértéke. A mért nyomófeszültségeknél kisebb a tényleges terhelhetőség, így biztonsági szempontból a szabványok és gyártói felhasználási útmutatót vesznek figyelembe. Így találkozhatunk EPS 30-tól akár EPS 200-ig többféle fajtával egyaránt.
Különbség az egyes típusok között:
EPS 50>: ezek a fajták még egyáltalán nem terhelhetőek, leginkább vázszerkezetek köré szokás felhasználni.
EPS 50-100: kissé terhelhető típusok.
EPS 100: mérsékelten terhelhetőek, ezeket már lépésálló hungarocellnek is nevezik, padlók alatt szokás leginkább alkalmazni.
EPS 150: jól terhelhetőek, házak mellett garázsok, gyárak padlójában is szokták használni.
EPS 200: a legjobban terhelhető termékek.
Grafitadalékos hőszigetelőlap
A grafitadaléknak köszönhetően közel 20%-kal hatékonyabb hőszigetelő hatása a hagyományos EPS szigeteléssel szemben. Csekély súlyú, könnyen alakítható, egyszerűen beépíthető. Ebből a fokozott hőszigetelést biztosító expandált homlokzati polisztirol keményhablemezből vékonyabb hőszigetelés is elég a kívánt mértékű megtakarításhoz, vagy ugyanazzal a vastagsággal jobb hőszigetelés érhető el.
Mi az az XPS?
A polisztirol műanyag a műgyanta egyik fajtája. Az extrudálás során az olvasztott anyagot öntőformákon átfolyatják, majd habosítják, mely a hűtés során kitágul, és légzárványok alakulnak ki benne. Az XPS zárt cellái a víztartásban előnyösek.
Hol alkalmazzák?
Leggyakrabban lábazati szigetelésként alkalmazzák víztaszító tulajdonsága miatt. Az exrudáció miatt zártcellás szigetelés, mely taszítja a vizet, az EPS-sel ellentétben, ami nedvszívó. Az XPS-t továbbá használják homlokzati szigetelésre, pincék szigetelésére, falszerkezetek borításakor (ahol gondot okoz a hő-híd), illetve padlószigetelésre.
| EPS előnyei | EPS hátrányai | XPS előnyei | XPS hátrányai |
| - környezetbarát, kémiailag semleges hatású | - szakszerű befedés hiányában tűzveszélyes lehet | - kiváló hőszigetelő képesség | - drágább az EPS-nél |
| - jól hőszigetel | - tartós napfénynek kitéve besárgul | - fagyálló | - speciális felhelyezés: bizonyos esetekben a hagyományos ragasztási módszer nem elegendő: a ragasztás többletköltséggel járhat |
| - könnyű (98%-a levegőből áll) egyszerű szállítani | - párazáró | - magas párataszító hatás | - tartós napfénynek kitéve besárgul, porlóssá válik |
| - könnyen alakítható | - szerves oldószerek károsítják | - víztaszító | |
| - egyszerű a beépítése | - nagy nyomószilárdság | ||
| - jó ár-érték arány | - kiváló mérettartás | ||
| - nincs káros hatása az egészségre | - tűzálló |
Termékajánlataink
Cikkek
Műanyag nyílászárók
Az ablakok és ajtók hőszigetelési tulajdonságát az úgynevezett „U” értékkel, azaz a hőátbocsátási tényezővel jellemezzük, amely megmutatja, hogy egységnyi idő alatt mennyi energia távozik a nyílászárókon.
Mértékegysége: W/m²K
A hőátbocsátási tényező meghatározása egy tetszőleges vastagságú 1 m² keresztmetszetű hasábbal történik, és hőveszteségről akkor beszélünk, ha két eltérő hőmérsékletű közeg között hőcsere lép fel. Ez túlnyomóan a fűtési időszakban tapasztalható probléma, ugyanis hőcsere alkalmával a levegő az alacsonyabb hőmérsékletű tér felé áramlik a magasabb hőmérsékletű tér felől, mely során a nem megfelelően hőszigetelő nyílászáró jócskán megemelheti a rezsiköltségeket. A hőátbocsátási tényező tehát 1 fok hőveszteség 1 m²-re meghatározott értéke.
Műanyag ablakok hőszigetelése
A műanyag ablakok hőszigetelését leggyakrabban a légkamrák számával és a hőátbocsátási tényezővel szokták jellemezni.
A hőátbocsátási tényező határozza meg a legpontosabban a nyílászáró hőszigetelési értékét, úgyhogy a légkamrák száma mellett ezt a tulajdonságot is érdemes górcső alá vetni. A kamrák hő- valamint hangszigetelésre szolgálnak, illetve ezek biztosítják a nyílászáró stabilitását. A számuk azt jelenti, hogy az elválasztott tereket a profilban hány légréteg különíti el egymástól. Minél nagyobb a kamraszám, annál jobb a szigetelés. A 3 légkamrás profilok ma már korszerűtlennek számítanak, így a lehető legjobb megoldás érdekében gondolkozzunk legalább 5 légkamrás kivitelezésben.
Műanyag ablakok
Minél alacsonyabb a hőátbocsátási tényező és minél több a légkamrák száma, annál jobb az adott műanyag ablakprofil hőszigetelési értéke.
Műanyag bejárati ajtók hőszigetelése
Egy hőszigetelt bejárati ajtó egy nagyon összetett szerkezet, hiszen szigetelési paramétereit az ajtólap, ajtótok, vasalatok, tömítések együttese adja. Az ajtók hőszigetelési tulajdonságát általában a már említett „U” értékkel szokás megadni, de előfordulhat „K” jelöléssel is. Minél alacsonyabb az „U” érték, azaz a hőátbocsátási tényező, annál jobb minőségű egy adott hőszigetelt nyílászáró.
Napjainkban átlagosan ez az érték körülbelül U=1,6 W/m²K.
Amennyiben azonnali megoldást keresel ajtód és ablakod szigetelésére, ajánljuk figyelmedbe tömítőszalagjainkat:






















