Banner

Palántázás: ideje, menete, kellékei

Tavasszal eljön a többi kerti teendővel együtt a palántázás ideje is. Palántáknak azokat a növényeket nevezzük, amelyek a tenyészidejük első részét nem a végleges helyükön, hanem nevelőágyásokban, illetve más védett helyen töltik. 

Cikkünkben minden fontos lépést érintünk, ami ahhoz kell, hogy a magból a palánta szakaszon át egészséges növény fejlődhessen ki. Megnézzük emellett, mely növényeknél elengedhetetlen ez a megoldás.

palánta kiültetése

Szabadföldi palántanevelés

A palántázás nem minden esetben szükséges. Dönthetünk úgy is, hogy kihagyjuk az előnevelés és átköltöztetés lépéseit. A magokat ebben az esetben vethetjük a végleges helyükre az ágyásokba, amint elég meleg az adott fajtának a föld. 

Mely növények bírják a magról vetést? A hidegtűrő és rövidebb tenyészidejű - hamarabb termőre forduló - zöldségeket vethetjük szabadföldbe, ilyenek a répa, retek, borsó. 

Vannak olyan zöldségeink, amelyek melegebb, mediterránabb tájakon bírják a kinti ‘kezdést’, de például hűvösebb vidéken ezzel nem érdemes kísérletezni. Az édeskömény, uborka, articsóka tartozik ide többek között. 

Palántázás magról

A palántázás célja, hogy a megfelelő palántázó eszközök segítségével ‘előnevelt’ növényeket tudjunk kiültetni, amelyek így biztosabban megmaradnak, és hamarabb teremnek.

Ennek segítségével tudjuk nevelni a melegigényes fajokat, amelyek korán magról ütetve elfagynának, későn vetve pedig nagyon későn fordulnának termőre, ezek:

  • fejes káposzta
  • kelkáposzta
  • karfiol
  • paprika
  • paradicsom 
  • padlizsán
  • dinnye

A sikeres palántanevelés lépései

A palántázásnál a magokat egy ültető közegbe szórjuk el - aminek a megfelelő minősége nagyon fontos  -, ebből nőnek majd ki az apró, egy-két leveles kis növények.

A palánták még sűrűbben növekednek, kisebb helyen elférnek, a későbbiekben ahogy nőnek, egyre több helyre van szükségük. Épp ezért ha sűrűn vannak, tűzdelni, ritkítani kell majd őket.

Vágjunk bele a palántázásba!

Elsőként a szaporítóládába belehelyezzük a földet, nyomogatunk bele sorokat - például egy pálcával - és egyesével, pár centinként elvetjük a magokat. 

Érdemes odafigyelni a távolságra, ha netán túl sűrűn kerülnek a helyükre, összeakaszkodhat a gyökerük, és tűzdelésnél több növény is kijön. 

A magokat, miután letakartuk őket, (lehűtött) kamillateával kevert vízzel is belocsolhatjuk, mert a kamilla fertőtlenítő hatású. De mindenképpen locsoljuk meg a földet alaposan kezdésként. 

Minden ládát vagy más edényt, amibe vetjük a magokat érdemes felcimkézni, hogy tudjuk, mi kel ki belőle.

A jó minőségű föld biztosítja a sikeres csírázást 

Nem mindegy, mibe kerülnek a magok: sterilizált palántaföld keveréket érdemes használnunk. Az általános virágföld erre a célra kevésbé alkalmas.

Otthon is elkészíthetünk igazán szakszerű palántaföldet, az alábbi összetevőkből:

  • 1 rész perlit
  • 1 rész kerti talaj
  • 2 rész komposzt
  • 1 rész tőzeg

Törekedjünk arra, ha nem tudjuk ezt a keveréket előállítani, hogy a palántázáskor használt földünk minél több komposztot tartalmazzon. 

A sterilizálás biztosítja, hogy védve legyenek a betegségektől a palánták. A földet mi is mentesíthetjük otthon a kórokozóktól. Sütőbe téve egy tepsiben, mellé téve egy edény vizet, mintegy 50 perc alatt 90 fokon sterilizáljuk. 

Fontos a jó minőségű mag használata

Válasszunk ismert gyártótól minőségi magokat, törekedjünk ellenálló fajok nevelésére. Már a féléves mag elvetése sem kecsegtet sikerrel, vásároljunk mindig újakat. 

A bio magok általában jó választásnak bizonyulnak.

Megfelelő mélységbe ültessünk

Minden esetben a gyártó által megadott vetési mélységbe ajánlott elültetnünk a magokat. Ha megfelelő mély árokba vetünk, a jó időben fog kikelni a növényke, és egyáltalán, ki fog kelni. Általában minél nagyobb átmérőjű egy mag, annál mélyebbre kell ültetni.

Milyen a megfelelő hőmérséklet?

A sikeres palántaneveléshez fontos, hogy a magok és a kis magoncok kellően melegben legyenek. Épp ezért feltétel, hogy fedett helyen, például üvegházban tartsuk őket. 

A csírázáshoz az egyes fajtáknál más-más hőmérséklet ajánlott, ennek ajánlott utánanézni. Ez a hőmérséklet a káposztaféléknél 16-20 fok körül van, míg a paradicsom, padlizsán esetében 26 fok körüli. 

A palánták megfelelően növekednek és ellenállóbbak, ha megkapják a kellő hőmérsékletet, ami nem lehet sem túl hideg, sem túl meleg. 

A palántanevelő szaporítóláda alját a termfőföld réteg alatt egy réteg szigetelő kartonpapírral, fátyolfóliávai ki is bélelhetjük. 

Lényeges emellett, hogy kellően párás környezetbe legyenek a palánták.

A helyes öntözés

Ültetés után belocsoljuk a ládánkat, majd letakarjuk - például üveglappal - a földet, hogy egy kis párás levegőt biztosítsunk. A magokat addig ne locsoljuk, míg pár nap múlva meg nem jelennek az első levélkék. 

Amikor már 4-6 leveles állapotúak a kis palántáink, akkor lehet őket komolyabban öntözni. Addig nem érdemes, csak kisebb adagokkal, mert levegőtlenné válik a föld.  

Biztosítsunk elegendő fényt 

Fontos, hogy kellő mennyiségű napfény érje a palántákat, erre a déli tájolású ablak a legjobb. Ha kevés a fény, elindulnak a fény felé a növénykék és megdőlnek. A palánták mögé tehetünk fehér lapot - derítőnek - a fénnyel ellentétes oldalra, hogy ezt elkerüljük.

A legoptimálisabb, ha hatezer kelvines megvilágítást tudunk biztosítani, ha nincs elég természetes fény. Vagy érdemes speciális palántaneveléshez ajánlott lámpákat beszerezni.

Válasszunk megfelelő cserépméretet

Nem érdemes túl nagy cserépbe ültetnünk a magokat, mert akkor nem tudja benőni a földet a palánta gyökérzete. A pici cserépben viszont nem tud elég fejlett gyökeret növeszteni. 

A legjobbak egyébként a palántázáshoz az ültetődények, ültetőtálcák. A spenót, saláta számára 5 x 5-ös ültetőedény ideális. A paradicsom, paprika 8 x 8-as vagy 10 x 10-es méretű edényben kezdi el sikeresen a növekedést. 

A későbbiekben a sűrűn elvetett magokból kinövő kis növényeket ritkítani kell majd. Mikor elérik a magonc állapotot, minden harmadikat, ha még sűrűbben vannak, minden másodikat el kell távolítani, hogy legyen elég helyük nőni a megmaradó növényeknek. 

Amint szükséges, ültessük át nagyobb edénybe a palántákat. Közismert megoldás, hogy egy-egy növény kap egy saját kis edénykét, például tejfölöspoharat, aminek az alján lefolyónyílást vágtunk, és ott fejlődik tovább.  

Tápoldatozás

A jó minőségű palántaföld mellett nem igazán kell tápoldatozni. A kis növények érzékenyek a túl sok tápanyagra, így ne vigyük túlzásba gyenge föld mellett sem ezt a megoldást.

A kiültetés időpontja

Érdemes figyelni arra, hogy kellően melegben ültessük ki a növénykéket a végleges helyükre. Ha pedig esetleg bejön egy hűvös idő, fátyolfóliával vagy akár félbevágott műanyagpalackkal takarjuk le őket. 

A palántázás ideje: mikor kezdjük el?

Az előnevelés kezdete függ az időjárástól is, de az alábbiakat figyelembe lehet venni kiindulásként. 


Mikor és hogyan ültessük ki a palántát?

Egy idő után eljön a nagy pillanat, kellően megnőnek a palánták ahhoz, hogy szabadföldbe kerüljenek. A kiültetés előtt rakjuk ki növényeinket a kertbe hosszabb időszakokra kellően jó időben, így edzve őket. Éjszakára még vegyük be őket ebben a szoktatási időszakban. 

Kicsit kevésbé napos időben végezzük magát a kiültetést, hogy ne lepje meg a palántákat új helyükön az UV-sugárzás. Gondoskodjunk az átköltöztetett növényeinkről: az új föld, ahová kerülnek, legyen kellően tápanyagdús, tehetünk bele szerves trágyát is. 

A gondosan végzett kiültetés akkor is fontos, hogy boltban vásárolt palántákat nevelünk tovább. 

Ha mindenre odafigyelünk, jól termő, egészséges növényekké fejlődnek majd.

Banner

Iratkozz fel hírlevelünkre

és értesülj akcióinkról az elsők között!