Magyarországon közel másfélszer annyit költünk lakásunk egy négyzetméterének fûtésére, mint az Európa Unió más országainak lakói. A rosszul záródó ablakok és a korszerûtlen szigetelés miatt elpazaroljuk az energiát. Ugyanakkor nyári áramfogyasztásunk is egyre nô, lassan eléri a téli idôszakra jellemzô mértéket. Pedig jól megválasztott külsô és belsô árnyékolókkal egyszerûen szabályozhatjuk lakásunk klímáját a forró nyári és a hideg téli napokon egyaránt. Jelentôs energiamegtakarítási lehetôséget rejt az ablakcsere, a korszerû nyílászárók beépítése, de jó árnyékolással hôszigetelô képességük tovább javítható.

Egy leeresztett redôny az ablak hôveszteségét átlagosan 30 százalékkal csökkentheti. Ha egy fokozottan hôszigetelt üvegûablakra minôségi alumíniumredônyt szereltetünk, a hôveszteség akár 50 százalékkal is kevesebb lehet a téli hónapokban. lakásunk téli-nyári kombinált energiafelhasználása így átlagosan 3-5 százalékkal csökkenthetô.

Az árnyékolók szerepe évszaktól függôen eltérô, feladatuk azonban télen-nyáron egyaránt a maximális hôvédelem.

Nyári hôvédelem
A külsô árnyékolók nyaranta hatékonyan óvják belsô tereinket a túlmelegedéstôl, hiszen megakadályozzák, hogy az ablaküvegen át túl sok napenergia jusson be az épületbe.

A leghatékonyabbak a mozgatható külsô árnyékolók (redôny, zsaluzat, napárnyékoló), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belsô árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszé-függöny, roló).

Téli hôvédelem
Az értékes fûtési energia nagy része a nyílászárókon át távozik, ezért a legegyszerûbben és talán a legkényelmesebben is redônyökkel mérsékelhetjük fûtési energiafelhasználásunkat. Hôszigetelt, jól záró redônyökkel nagymértékben csökkenthetô az ablakokon át távozó hô. A jó minôségû redôny használata azonban csak az egyik feltétel. Fontos, hogy a redônyöket mindig naplemente elôtt engedjük le, hogy azt az energiát, ami napközben az üvegfelületeken át jelentôsen hozzájárult belsô tereink felmelegítéséhez, bent is tarthassuk, és a fûtési energia a külsô hômérséklet csökkenésével már ne távozhasson az ablakokon át.

Intelligens vezérlésû elektromos szerkezettel optimálisan szabályozhatjuk redônyeink nyitási és zárási idejét. Ezek mûködtetése ugyan némi energiát igényel, ez azonban elenyészô ahhoz képest, amennyit a fûtési költségekbôl megtakaríthatunk a segítségükkel.

A redônyök kiváló hôszigetelô hatása abban rejlik, hogy a leeresztett redôny és az ablak között keletkezô légréteg hôpajzsként viselkedik. A hôveszteség csökkentése érdekében egy megfelelô szaktudású árnyékoló szakember úgy szereli fel a redônyt, hogy az ablak és a pajzs közötti rés legalább 40 mm legyen.

A ház köré ültetett növények is segítségünkre vannak a hôvédelemben. Az északi oldalra ültetett örökzöldek a hideg téli szelektôl védenek. A déli oldalra telepített lombhullató fák télen átengedik a napsugarakat, nyáron viszont árnyékot adnak.

A hazai fûtési rendszerekben jelentôs, gyakran akár 50 százalékos megtakarítási lehetôség rejlik, az energiaárak folyamatos növekedése és az éghajlavédelem miatt pedig különösen fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni. A statisztikák is azt mutatják, hogy a magyar lakások fûtési energiaigénye lényegesen nagyobb, mint például a német lakásoké, a fûtési költségek pedig a család éves jövedelmének akár 15-20 százalékát is elérhetik.

Ma Magyarországon a legelterjedtebb tüzelôanyag a földgáz (a földgázt felhasz-náló távfûtéssel együtt 70-80 százalé-kos arányú!), második helyen a fatüzelés áll, és kisebb arányban lehet találkozni különbözô alternatív energiaforrásokkal. Bár a földgáz a szénhez vagy az olajhoz viszonyítva környezeti szempontból ked-vezôbb, nem szabad elfelejteni, hogy olyan fosszilis energiaforrásról van szó, ami elôbb-utóbb kimerül, ráadásul im-portból szerezzük be, ami erôsen függôvé teszi az országot a nagy gáztermelôktôl. A gázfûtéses rendszerek korszerûsítése te-hát az egyik legsürgôsebb feladat.