A fűtési költség akár 30%-a is megtakarítható a pince hőszigetelésével!

A pincefödém szigetelése

A rosszul szigetelt pincefödém miatt, nem csak a lábunk fázhat, hanem megnö¬vekszik a fűtési energiaszükségletünk is. Ezért fontos figyelni arra is, hogy a födém jól le legyen szigetelve. Amennyiben felújítjuk a szigetelést és a házunk rendelkezik pincefödémmel, akkor a szigetelésének egyszerű és jó megol¬dása, ha alulról keményhab-lapokat alkalma¬zunk. Így elkerüljük a lakótér padlószintjének megemelkedését, ami egyébként rengeteg bonyodalmat tud okozni. A pince padlójának szigetelése esetén, különösképpen a nedvesség elleni védelemre kell odafigyelni. Egy energiatakarékos és alacsony fűtési költségű pincét a legmegfelelőbben úgy lehet kialakítani, ha a megfelelő hőszigetelő anyagok mellett nedvesség elleni szigetelőréteget is alkalmazunk, pl.: pinceszigetelő-masszát használunk. Mivel a pincefalak külső szigetelése állandóan érintkezik a nedves földdel, ezért csak olyan szigetelőanyagot lehet használni, amely állja a nedvességet. Ilyen például az XPS keményhab-lap, vagy az EPS lapok. A pince külső falait két rétegben bitumenlemezzel érdemes szigetelni. A fűtés nélküli pincékben ne felejtsük el szigetelni a fűtéscsöveket sem.

Új építés esetén a legjobb megoldás, ha az alapzat alá XPS keményhab-lapokat helyezünk, amiknek a nyomószilárdsága normál esetben a talajéval megegyező. A még hatékonyabb szigetelés érdekében, a földszinti padlóra is helyezzünk XPS keményhab-lapokat, -ami a pad¬lóra és tetőre egyaránt használható- ami zajcsökkentő szigetelésként is működik ebben az esetben.

A régi házak szigetelésének hiányát, illetve hibáit hivatott kiküszöbölni a Németországban már alkalmazott csúcstechnológia a magasnyomású injektálás. A szigetelendő falba, 10-14 mm átmérőjű furatokat készítenek, 11-40 cm furattávval, majd ezekbe magasnyomású injektáló szelepeket (packereket) rögzítenek. Ezután egy speciális géppel 10-300 bar nyomással jutatják be a szigetelőanyagot, mely függően a fal anyagától, nedvességtartalmától, lehet műgyanta, szilikon, vagy kovásító oldat. Összehasonlításképpen a hálózati víz, mely nyomócsőtörés esetén képes akár néhány perc alatt átáztatni egy vastagabb falat is, 4-6bar nyomással érkezik. A gép által biztosított nyomás és a szelepek nyomásmegtartó-képessége biztos garancia arra, hogy még a legtömörebb építőanyagot is minden pórusában átjárja az ilyen módon bejuttatott szigetelőanyag. Egy vízre habosodó, kétkomponenses műgyanta injektálásával vízbetöréseket is meg lehet szüntetni.

Fontos szabály a falak szigetelésekor, hogy mindig a külsô felületüket szigeteljük! A falak belsô felületeinek szigetelése nem ajánlott, hiszen ezzel elveszítenénk a teherhordó falak hôtároló kapacitását, és nem lesz olyan jó az eredmény, mintha kívül szigetelnénk. Ez azt jelenti, hogy a falszerkezetek mindig hidegebbek lesznek, és így a helyiség hamar kihûl, ha nincs, vagy le van kapcsolva a fûtés. Ráadásul a szigetelés mögötti felület könnyen penészedhet.

A belsô szigetelés csak kivételes esetben, például mûemlék homlokzatoknál vagy hétvégi házaknál – ahol csak ritkán kell befûteni – ajánlott és akkor is speciális, erre kifejlesztett hôszigetelôrendszert válasszunk, amellyel megelôzhetô a penészképzôdés. Ez esetben különösen fontos a gyártó elôírásainak a betartása, ugyanis ha nem megfelelô kiegészítôt (ragasztót stb.) használunk, a rossz szigetelés következtében a pára könnyen lecsapódhat.

Kivitelezés fôbb lépései

	A homlokzati hôszigetelô- rendszer felépítése
	térelhatároló falazat kiegyenlítô vakolat ragasztás táblaszéleken és pontszerûen hôszigetelô tábla felületerôsítô üvegháló beágyazva külsô vakolat

• A hôszigetelô rendszer rögzítése átgondolt tervezést igényel, hiszen a megújult felületnek 30-40 éven át kell majd az idôjárás viszontagságaival dacolnia. Fontos a szakszerû mechanikai rögzítés, elsôsorban a szél szívóhatása és a folyamatos légmozgás okozta vibráció miatt. A viharos szél könnyen letépheti a rosszul rögzített hôszigetelést.
  
  
• A hôszigetelô lapokat egy falba rögzített fém indítóprofil segítségével, ragasztással és mechanikusan, speciális csavarozással, szaknyelven dûbelezéssel rögzítik. Rögzítés elôtt ajánlott a felületet alaposan elôkészíteni, azaz a régi vakolatot eltávolítani, és magasnyomású készülékkel lemosni. A ragasztóanyagot általában pontszerûen viszik fel a felületre, erre helyezik fel a szigetelôanyagot. A ragasztó kötése után következik a dûbelezés, majd a felületet üvegszövettel borítják. Végül az üvegszövetre kerülhet a vakolat. A ragasztásnál ügyelni kell arra, hogy a hibásan illeszkedô táblák közé ne kerüljön ragasztóanyag, hogy ne alakulhasson ki hôhíd.
  
  
• Érdemes odafigyelni arra is, hogy a lábazatoknál víznek és ütésnek jobban ellenálló extrudált vagy formahabosított polisztirollapot használjunk. Gondoskodni kell a szigetelés, valamint a falak víz- és páravédelmérôl is, mert a nedvesség nagyságrendekkel rontja a szigetelôképességet. Utólagos szigeteléssel akkor érhetünk el jelentôs energiamegtakarítást, ha a felújítás teljes körû. Nem elég tehát csak a homlokzatra összpontosítani, szigetelnünk kell a tetôt, a födémet és a lábazatot is!

Tetőfödém

• A lapos tetô a leginkább lehûlô épületrész, ezért az legalább 14-16 cm-nyi hôszigetelést igényel. Ha megoldható, lapos tetô helyett érdemes magas tetôt kialakítani. Ha sátortetôs a házunk, és nem akarunk lakóteret kialakítani a padlástérben, akkor az úgynevezett fûtetlen padlástérben a hôszigetelô anyagot egyszerûen csak le kell teríteni, és lefedni valamilyen egyszerû, járható borítással.
  Ha a padlásteret, vagy legalább annak egy részét, lakótérként szeretnénk használni, a tetô síkjában kell szigetelni. Ez már drágább és bonyolultabb feladat, ezért a teljes tetôfelújítással együtt érdemes csak elvégezni.
  
  
• A tetôsík szigetelésekor a szarufák közötti részt kell kitölteni szigetelôanyaggal, de gyakran szükség van a szarufa alatt vagy felett egy második vagy akár harmadik réteg keresztirányú szigetelôanyagra is.
  
  
• Tetôterek szigetelésénél használjunk a tetô felöli oldalán alumíniumfóliával borított anyagot, hogy az a nyári hôsugaraktól védje a belsô teret. A szigetelô szerkezetben kialakuló páralecsapódás elkerülése érdekében ügyelni kell az átszellôzésre, illetve párazáró, párafékezô fólia alkalmazására.
  
  
• Fontos a szigetelés folytonossága, erre minden illesztésnél ügyelni kell a hôhidak elkerülése érdekében: se a szarufák mellett, se az egymáshoz illeszkedô táblák között ne maradjon rés.
  
  
• A tetô a ház idôjárási viszonyoknak leginkább kitett része, azt süti legjobban a nap, azt éri a csapadék. Emiatt a tetôtér szigetelése nagy precizitást igénylô munka, amihez mindig kérjük szakember segítségét!

Szigetelés költségei
A szigetelés vastagsága mindig fontos kérdés. A fôszabály az, hogy minél vastagabb, annál jobb, ez azonban nem fokozható a végtelenségig. Általános szabályként elfogadott, hogy a szigetelés a falakon legyen legalább 8-12 cm, a tetôn pedig 20-25 cm vastag. A gyártók tájékoztató táblázataiból általában könnyen kikereshetô, hogy az adott termék mennyivel csökkenti a különbözô falazatok hôátbocsátási tényezôjét, és milyen vastagságban feltéve szigetel a legjobban. A szigetelés vastagságán azért sem érdemes spórolni, mert a szigetelôanyag ára a teljes beruházási költségnek általában az egyharmada. A többit az állványozás, a mun-kadíjak, egyéb anyagok teszik ki. Néhány centivel vastagabb anyag tehát nem fogja jelentôsen megdrágítani a szigetelést, viszont jelentôsen csökkenti a gázszámlánkat.

Engedélyeztetés
A homlokzati hôszigetelés a hatályos jogszabályok szerint bejelentésköteles építési tevékenység. A helyi építési hatósághoz, azaz az önkormányzathoz kell a kérelmet és egy egyszerûsített tervdokumentációt benyújtani. A tervben a homlokzat jelenlegi és korszerûsítés utáni állapotát is be kell mutatni. Kérelmünket – ha megfelel az elôírásoknak – a hatóság írásos határozatában jóváhagyja. Fontos, hogy a használatbavételt, azaz a beruházás elkészültét is be kell jelenteni az illetékes építésügyi hatóságnál.